Az elmúlt időszak csapadékos időjárása a tavaszi vetésű növényeknél hátráltatja a vegyszeres gyomirtás elvégzését, mivel a gazdálkodók nem tudnak rámenni gépeikkel a felázott földekre, vagy mert lemossa az eső a kiszórt vegyszert – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Az országban két-három helyen – a Dunántúl és az Alföld középső részein – a csapadékhiány átfordult többletbe. Jelentős területeken kérdéses, hogy egyáltalán el tudják-e végezni a kezelést, hiszen a húsz fok körüli nappali hőmérséklet a sok csapadékkal robbanásszerű növekedést okoz a kukoricánál. A gyomirtást pedig legfeljebb a kukorica hat-, nyolc-, esetleg tízleveles állapotáig lehet elvégezni, amit a hirtelen növekedéssel hamar meg is haladhat a növény, így a gazdálkodók lekéshetnek a gyomirtásról.
Az őszi kalászosoknál a kalászvédelem és a gombairtószeres kezelések elmaradásának nagy a veszélye. Április közepén, a hosszú aszályos időszak végén a GOSZ azt valószínűsítette, hogy a tavalyi termésnél legalább egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de nem elképzelhetetlen a kétmillió tonnás kiesés sem. Ezen az elmúlt hetek esőzése sem változtatott, de pozitívum, hogy a hosszú szárazság után a növényben még meglévő lehetőségek legalább ki tudnak teljesedni azzal, hogy a szemek teltek lehetnek. Pontosabb képet azonban majd csak június közepén, az első termésbecslést követően lehet látni – tette hozzá.
Eközben a piac teljesen áll. A búza ótermése gyakorlatilag elfogyott, ugyanez a helyzet a repcénél, és rendkívül kevés eladó tétel maradt kukoricából és repcéből. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézetének adatai szerint a fizikai piacon tonnánként átlagosan 57,7 ezer forint áfa és szállítási költség nélküli termelői áron forgott az étkezési búza, ami 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árat, míg a kukorica 44,3 ezer forintos tonnánkénti átlagára 6 százalékkal maradt el a tavaly ilyenkor mérttől.
