Jó erőben van az államháztartás
Tavaly április végén 1081,4 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, az idén pedig kereken 39 milliárd forint – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) közleményéből. Áprilisban ismét többlettel gazdálkodott az állam, az egyhavi egyenleg 102,9 milliárd forintos pluszt mutatott – így csökkent a deficit 39 milliárdra. A történelmi rekordnak számító adatokról szóló közleményt – szokatlan módon – maga Varga Mihály pénzügyminiszter jegyezte, aki azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság teljesítményének és az adócsökkentések ellenére is növekvő bevételeknek köszönhetően stabil és kiegyensúlyozott a költségvetés helyzete.
Mindez azt mutatja, hogy a kiszámítható költségvetési és gazdasági folyamatok révén az 1,8 százalékos hiánycél továbbra is tartható, az államadósság aránya az idén a GDP 70 százaléka alá mérséklődhet, ami az első négy hónap adatait nézve nem is túl ambiciózus célkitűzés. Valójában a kormány nem akarja jobban csökkenteni a hiányt – ugyanis fontosabb számára a költségvetési keresletélénkítés, ennek pedig megvan a tere az erős évkezdet után.
A folyamatosan növekvő foglalkoztatottság a bérek dinamikus emelkedésével párosul, ami érdemben támogatja a lakossági fogyasztás bővülését. Az év első négy hónapjában – a főbb adónemeket tekintve – általános forgalmi adóból 349,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 55,5 milliárd forinttal, jövedéki adóból 36,5 milliárd forinttal, szociális hozzájárulási adóból és nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból 160,9 milliárd forinttal több folyt be, mint az előző év azonos időszakában.
Az idei és a tavalyi év közötti nagy különbség, hogy lecsengőben van az uniós projektek már-már erőn felüli megelőlegezése, és Brüsszel is utal támogatási előleget, szemben 2018 első felével. A PM közlése szerint a január–áprilisi időszakban 305,9 milliárd forint uniós támogatás érkezett, míg a kiadások 489,3 milliárd forintra rúgtak. A költségvetés hazai forrásból jelentős összegekkel támogatja – többek között – a Modern városok program fejlesztéseit, illetve az egyes vállalati kapacitásbővítő és munkahelyteremtő nagyberuházásokat.
