Kirobbanó adatokkal kezdte az évet a hazai építőipar

Lassuló növekedést várt 2019-től az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), ám az ágazat az előző két év rekordokat döntő számait az idén újabb rekordokkal múlta felül. Januárban 29,1 százalékkal, februárban 48 százalékkal nőtt a terület teljesítménye az egy évvel korábbi bázishoz képest, márciusban pedig 67,6 százalékkal – a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Az építőipar termelői árai 10,3 százalékkal emelkedtek az első három hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva, ez, bár szerényebb az eddigi drágulásnál, de éves szinten így is 10 százalékkal dobhatja meg összességében a termelési értéket. „A tavaly márciusi létszámadatnál az idei márciusi mintegy 10 százalékkal magasabb, vagyis ennyivel több dolgozóval is el lehetett érni a 67,6 százalékos növekedést. Ez egyértelműen az ágazat hatékonyságának javulását tükrözi” – fejtette ki a Világgazdaságnak Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Az új munkavállalók egy részét korábban is az építőipar foglalkoztatta, de csak most jelentették be őket. Ez a konjunktúra hozadéka, de azt is jelzi, hogy az ágazati szereplők hosszú távra mernek tervezni. Nőtt a nagy értékű projektek aránya, de ez még mindig nem jár együtt szervezeti koncentrációval: a 101 ezer egyéni vállalkozó és kkv mellett mindössze 23 cég foglalkoztat 250-nél több munkavállalót.

Az év további részében a termelés folyamatos bővülésére számít az ÉVOSZ, de májustól a magasabb bázis miatt már kevésbé látványosnak ígérkeznek a mutatók Koji László tájékoztatása szerint. A szakember úgy látja, hogy az európai uniós forrásoktól függő út-, vasút- és mélyépítési beruházások, valamint a lakásépítés tovább pörgetik az ágazatot.

Márciusban mindkét építményfőcsoport teljesítménye nőtt, a KSH adatai szerint az épületeké 62,3, az egyéb építményeké 78,8 százalékkal. Az épületek építésére kötött új szerződések értéke 40,8 százalékkal volt nagyobb a tavaly márciusinál, a teljes szerződésállomány pedig 50,7 százalékkal. Ám az egyéb építmények – a vasútépítések, valamint az energetikai beruházások – építésére vonatkozó érték 24,1 százalékkal csökkent. Összességében az iparági szerződésállomány 1,2 százalékkal marad el a tavalyitól.

A lakásépítések is hozzájárultak az építőipar kirobbanó formájához, miután az épületépítési szegmens 42,3 százalékkal múlta felül saját, egy évvel korábbi szintjét. A felfutás a kínálatban is markánsan megmutatkozik: az Ingatlan.com adatai szerint az év első négy hónapjában 26 százalékkal nőtt az eladásra hirdetett új lakóingatlanok száma. Budapesten csak 1 százalékos volt a növekedés, a községekben viszont 100 százalékos.

„Az idén legalább 25 ezer lakás átadására számít a szektor, a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméternyi ingatlan épül, ami szintén érdemi átadási hullámot hozhat a következő években. Az építőipar az idén is érdemben hozzájárul a gazdasági növekedéshez, ebből adódóan a súlya is tovább erősödhet a nemzetgazdasági ágazatok közt” – kommentálta közleményében az adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője, aki az eddigi dinamikus évkezdet alapján, figyelembe véve a pálya egész éves lefutását, idén szintén 30 százalék fölötti növekedést vár az ágazatban.