OECD-előrejelzés: az idén közel négy százalékkal nőhet a hazai GDP

Továbbra is 3,9 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), de a jövő évi bővülés ütemét a korábbi 3,3 százalékról 3 százalékra vágta vissza – derült ki a szervezet tavaszi jelentéséből. A Világgazdaság konszenzusa szerint a piaci elemzők az első negyedéves GDP-adat közzététele előtt 3,9 százalékos növekedésre számítottak, azonban a május utolsó napján érkező második becslés után a legtöbben valószínűleg felfelé módosítják a 2019-es dinamikára vonatkozó előrejelzésüket. A szakértők többsége már most arról beszél, hogy az idén 4 százalék felett emelkedhet Magyarország gazdasági teljesítménye. A lakossági fogyasztást továbbra is támogatja a foglalkoztatás bővülése és a béremelés – fejtette ki az OECD tanulmánya. A beruházásokat a magánszféra kapacitásbővítési kényszere – különösen a külföldi autóipari vállalatok fejlesztései –, továbbá az állami lakásépítési programok és a még ki nem osztott uniós források segítik. A feszes munkaerőpiac az inflációt felfelé nyomja, és a kapacitáshiányok visszahúzhatják a GDP-növekedést. A folyamatosan emelkedő belső kereslet miatt felfut az import, ami rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, de nem fordítja negatívba. A fiskális politika továbbra is expanzív marad: a szociális hozzájárulási adót tovább csökkenthetik, a ráfordítások pedig nőnek, első­-

­­­sorban a közszféra béremelései révén. Az OECD tanulmánya szerint a gazdaság túlhevülésének jelei miatt visszafogottabb fiskális politikára lenne szükség.

A hazai munkaerőköltség jelentősen nőtt, a bérek a járműiparban majdnem 20 százalékkal emelkedtek – húzták alá az elemzők. A piaci szolgáltatások ára egyre magasabb, és a jövedékiadó-emelések is nyomást helyeznek a maginflációra, amelynek idei értéke 3,4, a jövő évi pedig 3,9 százalékos lehet.

A monetáris politika további szigorítására lenne szükség ahhoz, hogy a maginfláció a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos sávon belül maradjon. A szervezet tanulmánya hangsúlyozta, hogy a válság után megerősödött a magyar gazdaság, és az így szerzett előnyök jó lehetőséget teremtenek arra, hogy olyan intézkedéseket hozzon Magyarország, amelyekkel fenntarthatóan magas gazdasági növekedést valósíthat meg, és strukturális reformot hajthat végre az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben.