Célzottan csökkennek az elvonások a büdzsében

Az adórendszer nagy léptékű egyszerűsítését vetítette előre a Pénzügyminisztérium tavasszal nyilvánosságra hozott versenyképességi programja. Az anyag összeállítói nem kevesebbet ígértek, mint hogy a most létező mintegy 55 adó, járulék számát 2021-re 40-re csökkentik. Az első lépésekre a 2020-as költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan benyújtott adójavaslatban kerít sort a kormány. A változások közül kiemelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megszüntetése, amelynek a helyét a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) veszi át. Emellett a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, továbbá a munkaerőpiaci járulék helyett egységes járulék kerül az adórendszerbe. Ebben az esetben a mérték nem változik, de egyszerűsödnek a bevallások – olvasható a törvényjavaslatban.

A 2020-as költségvetési számokból jól látható, hogy a 4 százalék feletti növekedés egyik haszonélvezője maga az állam, hiszen a büdzsé bevételei az idei terveket csaknem 9 százalékkal haladják meg. Az átlagnál gyorsabban növekednek a társaságiadó-, valamint az áfabevételek, de az infláció mellett a gazdaság fehéredése is látható eredményt hoz, mint ahogy a növekvő lakossági fogyasztás is.

A legnagyobb tehercsökkenés már júliusban bekövetkezik a cégek életében: a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke két százalékponttal, 17,5 százalékra csökken, ami jövőre is érezteti hatását, ám egyelőre további csökkentést nem ígér a kormány 2020-ra. A szocho csökkentése következtében ez az egyetlen adóbevételi sor, ahol a költségvetés szempontjából látványos, 84 milliárd forintos bevételkiesés keletkezik. Szintén a célzott adócsökkentések része a szálláshely-szolgáltatást terhelő általános forgalmi adó mértékének

5 százalékra csökkentése az eddigi 18 százalékról, ezzel párhuzamosan viszont itt is kivetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. Az áfaváltozások között talán még fontosabb módosítás, hogy januártól a cégek visszaigényelhetik a behajthatatlan vevőköveteléseik után befizetett áfát.

Egyelőre csak átmeneti jelleggel – 2022 végéig – csökkentik 0 százalékra a reklámadó mértékét. A kormány a digitális piaci fejlesztések támogatásával indokolja az adó ideiglenes felfüggesztését, de lehet, hogy közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: a kormány feladta a harcot a nagy nemzetközi internetes cégekkel (Facebook, Google) szemben, belátva, hogy ezen a téren legalább uniós szintű összefogásra lenne szükség.

Az adóemelések a jövedéki adóban várhatók, ott is csak a dohánytermékeknél, a következő két év­ben három ütemben, 2020. januárban, júliusban és 2021 januárjában, ezek a lépések azt célozzák, hogy újra elérje a magyar adóteher az uniós minimumot. A cégeket csak közvetve érinti, de teljes személyijövedelemadó-mentességet kapnak a legalább négy gyermeket nevelő nők, és 20 ezer forintig eltörlik a csekkes befizetések pénzügyi tranzakciós illetékét.