Csak a zöldség drágulása volt gyorsabb a béremelésnél

A zöldségek gyors drágulása egyrészt az aszályoknak, a globális felmelegedésnek, másrészt a munkaigényes ágazatban tapasztalható számottevő béremeléseknek tudható be – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az elmúlt másfél évtizedben érezhetően magasabb az átlaghőmérséklet, és az aszályos időszakok is hosszabbak – nem véletlen, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv egyik pontja az öntözéses gazdálkodás segítése, amivel mérsékelhetők a csapadékmentes időszakok okozta károk. A mezőgazdaság, különösen a gyümölcs-zöldség ágazat kifejezetten munkaigényes, ráadásul rosszul fizetett területről van szó, az elmúlt években azonban tetemes béremeléseket láthattunk – tette hozzá.

A bruttó átlagkereset 93 százalékkal nőtt 2006 és 2018 között, míg az infláció csupán 47 százalékkal – derült ki a Világgazdaság számításaiból. A fogyasztói árak 2014-ig gyorsabban emelkedtek, mint a bérek, azóta a válság miatt elhalasztott fogyasztás pótlása figyelhető meg. Összességében a keresetek kétszer gyorsabban emelkedtek a teljes időszak alatt, mint a drágulás üteme. Árnyalja a képet, hogy az élelmiszerek ára 65 százalékkal emelkedett 2006 és 2018 között, ráadásul az ételek drágulási üteme 2016-ig meghaladta a bérek növekedését. Ez azért lényeges, mert az élelmiszereknél nem lehet elhalasztott fogyasztásról beszélni. Annak ellenére volt gyorsabb az élelmiszerárak emelkedése az inflációnál, hogy számos termékkategóriában áfacsökkentéssel élt a kormány.

Nem mindegy, mely élelmiszertípusok mennyivel drágultak, hiszen az ásványvíz és az üdítő nem alapvető élelmiszer, mégis erőteljesen lefelé húzza az átlagot a 45, illetve 55 százalékos áremelkedéssel, valamint a cukrot tartalmazó édességek, lekvár, méz, csokoládé és cukorka kategória is csupán 41 százalékkal drágult 2006 óta. A kávé, tea kategória viszont felfelé húzza az átlagot, de szintén nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé. A zöldségek ára ment fel a legnagyobb, 110 százalékos mértékben, ez jóval meghaladta a béremelések ütemét. Igaz, a drágulás hektikus volt: 2010-ben 20 százalékkal, tavaly pedig 13 százalékkal drágultak a zöldségek, 2008-ban és 2014-ben 5-5 százalékos áresést tapasztalhattunk. A zöldségeken kívül csak az olajok, zsiradékok drágulása haladta meg a keresetbővülést, ez a kategória 94 százalékkal lett drágább 2006 óta. Virovácz Péter szerint a hosszú távú trendeknek nem tud ellenállni az ágazati áfacsökkentés, nem ez az infláció elleni harc eszköze.