Európa élvonalában a magyar vízfogyasztás

Európában az ásványvíz-értékesítésben jóval nagyobb szerepet kap a marketing, mint a szomjúság, ugyanis a tagállamok szinte mindegyikében jó minőségű, könnyen elérhető és olcsó víz folyik a csapokból. Ennek megfelelően nem lenne égető szükség a palackozott vizekre. Mégis Olaszország és Franciaország a világ élvonalába tartozik az egy főre jutó ásványvíz- (vagy nemzetközi megnevezésben palackozott víz) fogyasztásban. A magyarok sem maradnak el nagyon, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 1972-ben szinte még mérhetetlen volt a palackozott víz fogyasztása – fejenként évi 2 liter, míg most 126.

A fejlett vízpiacokon egyszerűen státuszról van szó. Míg Norvégiában simán az ember kezébe nyomják a vidéki étteremben a kancsót, hogy merítsen magának vizet a sarkon csörgedező gleccserpatakból, Európának ezen a felén egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő palackozású, a fogyasztó státuszának megfelelően pozicionált víz kerüljön az asztalra. Holott a víz nem csinál mást, mint hidratál és szomjat olt, ennek megfelelően egészséges. Ha ezeket a hívószavakat nyomtatják rá egy palackra, ízléses külalakot adnak neki, és az árat jól lövik be a célcsoport pénztárcájának vastagságához, akkor a csapvizet is el lehet adni többszörös haszonnal – a világ ezen oldalán. A víz piaca pont ugyanúgy működik, mint az alkoholmentes üdítőitaloké. A márka, a márkahűség és a marketing áll mindenek felett. Ezt pedig gerjesztik azok a kutatási adatok, amelyek szerint egy ember átlagos napi vízszükséglete két liter körül van. Kérdés persze, hogy ezt a folyadékmennyiséget hogyan ajánlják bevinni. Egy kutatócsoport a BBC megrendelésére megvizsgálta, milyen folyadék szívódik fel az emberi szervezetben a leghatékonyabban. Nem a tiszta víz az, bár előkelő helyen szerepel. Meglepő módon az olyan folyadékok mutattak hatékony felszívódást, amelyeknek jelentős volt a szárazanyag-tartalmuk. Ilyen például a vízzel és egy csipet sóval hígított joghurt vagy a gyümölcslevek. A kutatás szerint a víz felszívódásának hatékonyságát egy csipet sóval és néhány csepp citromlével lehet javítani, aminek hozzávetőleg olyan íze van, mint egy szűz (alkoholmentes) margarita koktélnak. Ráadásul ebből nem kell feltétlenül két litert meginni – ami sokaknak megterhelő.

A folyadékbevitelnek vannak sokkal praktikusabb formái is, amelyek kevésbé kényszerítik a fogyasztót a mellékhelyiségbe. Ráadásul a szervezet az ürítéssel egyben folyadékot is veszít, vagyis minél többet iszik, annál többet ürít. Ez természetesen átmossa a szervezetet, de a folyadékfelszívódás körforgása egy idő után elveszti a hatékonyságát, vagyis az egészséges szervezetnek állandó átmosásra nemigen van szüksége.

A kutatók szerint a folyadék egy részét célszerű gyümölcsök vagy zöldségek formájában bevinni – bármilyen évszakban. Alkalmas például az eper, a cseresznye, a meggy, a dinnye, a spárga, a karalábé, az uborka, a paradicsom. Ezeknek a rosttartalmuk is magas, vagyis a bennük lévő 75-90 százalék víztartalmat sokkal lassabban engedik ki magukból, ezért a felszívódás is folyamatos, illetve szerteágazóbb a szervezetben, mint a sima vízé. Például két barack elfogyasztásával a napi rostszükséglet bevitele mellett a folyadékigény kétötöde biztosítható. Ebből a szemszögből nézve az egészséges táplálkozást követők folyadékfélelme indokolatlan. A megfelelő mennyiségű zöldséggel (25 dekagramm) és magas folyadéktartalmú tejtermékkel, továbbá salátával és gyümölccsel a napi átlagosan kétliteres szükséglet szinte teljes egészében fedezhető, ha az emésztéshez szükséges két három pohár tiszta vizet is fogyasztunk. Tehát a két liter átlagos folyadékigényt hatékonyabb a magas rosttartalmú zöldség-gyümölccsel bevinni, mint nyakló nélkül vizet inni.

Mégis hatalmas összegeket költenek Európában a palackozott vízre. Az átlag a literenkénti 1,5 euró – itthon bőven egy alatt marad. Az igazán népszerű és ismert márkák ára literenként 2,5–3 euró között is mozog, míg a felső kategóriás vizek ára literenként 5 eurónál kezdődik, és szó szerint a csillagos ég a határ. Van olyan víz, amelynek az aranyozott palackja miatt jóval 10 millió forint felett van az ára, de ebben a kategóriában jellemzőbb a 30 és a 130 eurós árszint, bár találni 500 és 1000 eurós palackokat is.

n Egyes országok

vízfogyasztása

(liter/fő)

Portugália125,1

Spanyolország126,3

Franciaország125,2

Olaszország188,1

Németország175,4

Egyesült Királyság35,9

Írország48,2

Magyarország126,3

Lengyelország98,5

Horvátország73,7

Forrás: EFBW (Európai Palackozott

Vízgyártók Szövetsége) VG-gyűjtés