Ezermilliárdok jutnak fejlesztésekre
Nem csak a családok büdzséje lesz a jövő évi. Ha a sorok mögé nézünk, kiderül, hogy jövőre a felhalmozási költségvetés 2070,8 milliárd forintnyi fejlesztésre, beruházásra biztosít forrást, ez az összeg gyakorlatilag megegyezik az idei 2036,6 milliárd forintos kiadási kerettel. Az elmúlt években két kormányzati nagyberuházás körül alakult ki nagyobb vita: hasznosságukról, célszerűségükről. Az egyik a Paks II. projekt, amely elvileg egy 3000-4000 milliárd forintos beruházás lesz, ám az atomerőmű építésének megkezdése engedélyezési problémák miatt húzódik. Az atomprojektre az elmúlt évek költségvetéseiben évi százmilliárd forintot terveztek, de ennek töredékét, 10-15 milliárdot költöttek el, jövőre viszont eleve csak 77 milliárd forintot szánnak az erőmű építésére – ami nem arra utal, hogy 2020-ban felgyorsulna a projekt. Megjelent viszont a költségvetésben a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. neve. A PIP betűszó a paksi ipari parkot rejti, ennek a cégnek – amely az atomerőmű-építés alprojektjeként is felfogható – a tőkeemelésére jövőre tízmilliárd forintot szánnak.
Míg a Paks II. projekt szakmai megítélése vegyes, és vita tárgyát képezi a hasznossága pró és kontra, ugyanez nem mondható el a Budapest–Kelebia vasútvonal felújításáról, ezt ugyanis szinte egyöntetű szakmai elutasítás övezi. Ennek ellenére Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban bejelentette: a magyar kormány beadta hitelkérelmét a projekt finanszírozásához a Kínai Eximbank részére. A 160 kilométeres magyarországi vasútvonalat mintegy 750 milliárd forintból kívánják felújítani, ennek 85 százalékát fedezi a kínai hitel, és 15 százalék lesz a költségvetési önrész. Jövőre a büdzséből 63,5 milliárd forintot szánnak a vasútvonal átépítésére. A projekt nagyságát jellemzi, hogy a vasúthálózat fejlesztése célelőirányzaton mindössze 24,1 milliárd forintot különítettek el – vagyis ennyi hazai forrás jut a többi vonal fejlesztésére.
Lecsengőben van a több éve futó Modern városok program is, az idei 144 milliárd forintos keret után 2020-ban 85 milliárdot költhetnek az érintett települések fejlesztésre – ezzel szemben felível a Magyar falu program, amelyre 90 milliárd forint jut. Ez utóbbi két nagy részre oszlik: 50 milliárd kerül a falusi útalapba, 40 pedig az egyéb beruházások finanszírozására jut. A fővárosi kiemelt fejlesztésekre 140 milliárd forintot sikerült beazonosítani, de ezekben nincsenek benne a tízmilliárd forint alatti projektek, így a fővárosnak jutó források 150–170 milliárd forint között lehetnek. A legnagyobb fővárosi projekt az Egészséges Budapest program, amely több kórházfejlesztést takar egyszerre – erre a célra jövőre már 40 milliárd forintot fordítanak, ez hárommilliárd forinttal magasabb az idei keretnél.
A fővárosnak szánt beruházási kiadások közül kiemelkedik még az évek óta tartó városligeti rekonstrukció, amelyre jövőre újabb 29,9 milliárd forintot szánnak, de kap a főváros egy új budapesti multifunkcionális sportcsarnokot is – 35 milliárd forint értékben. Ez a projekt pár hónapja a semmiből került elő, amikor is Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette, hogy építenek egy ilyen létesítményt, amely helyszíne lesz a 2022-es férfi kézilabda-Eb-nek. A sportcsarnok várhatóan a Népligetben épül fel. Hasonlóan a kézilabdacsarnokhoz, a Hungexpo fejlesztése című projekt is a kormány tervei szerint alakul – a vásárváros jövőre 25 milliárdnyi közpénzt kap, a tervek szerint itt rendezik majd meg 2020-ban az Eucharisztikus Világkongresszust és 2021-ben a Vadászati Világkiállítást.
