BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

4 és 5 százalék közötti gazdasági növekedés a Századvég prognózisában

2019 első negyedévében a magyar gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben, 5,3 százalékkal bővült. A Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében ismét felfelé módosította növekedési várakozásait, így 2019-re 4,3, 2020-ra pedig 3,7 százalékos bővülésre számít, ám az idei évben kedvező esetben az 5 százalékos növekedés ismételt megközelítése vagy elérése sem lehetetlen.

Továbbra is erőteljes a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése, amely a reálbérek dinamikus bővülése nyomán az első negyedévben meghaladta az 5 százalékot. A Századvég várakozása szerint a fogyasztás továbbra is a növekedés egyik hajtóereje marad, tekintettel arra, hogy az átlagbérek emelkedése mindkét évben meghaladhatja a 10 százalékot. Így a fogyasztás bővülése idén 4,5, jövőre pedig 4,9 százalékot tehet ki, figyelembe véve a családvédelmi akcióterv hatásait is.

Az akár 10 százalék fölötti átlagbér-emelkedés a fogyasztásra is kihat
Fotó: Euronics

Szintén jelentős volt az első negyedévben a beruházások növekedése is, így idénre 13,7, jövőre pedig 5,0 százalékos bővülés várható. A beruházások növekedését segíti az uniós források felhasználásán és a vállalati beruházások magas szintjén kívül a hitelkamatok tartósan alacsony szintje, valamint az otthonteremtési kedvezmények (CSOK, kedvezményes áfakulcs).

Meglóduló beruházások – érződik az otthonteremtési kedvezmények hatása
Fotó: MTI / Jászai Csaba

A beruházások növekedését ugyanakkor támogatják a magas ráfordítással bíró kormányzati programok is (például Magyar Falu, Modern Városok).

A beruházások magas volumene a nagyobb európai gazdaságok alacsony növekedése, és így a külső kereslet mérsékelt bővülése mellett is elő tudja segíteni az export emelkedését. Így a kivitel volumene 2019-ben 6,3, 2020-ban pedig 5,0 százalékkal növekedhet, míg az import bővülése az export és a belső kereslet (fogyasztás, beruházás) növekedése nyomán idén 6,4, jövőre pedig 4,8 százalékot tehet ki. Ebből kifolyólag a nettó export növekedési hozzájárulása idén semleges, jövőre pedig pozitív lehet, olvasható a legfrissebb előrejelzésben.

A GDP növekedését övező kockázatok negyedévről negyedévre csak kismértékben változnak. Ezek közül most a Századvég álláspontja szerint a következőket a legfontosabb kiemelni:

  • A külső környezet alakulása: a német gazdaság gyengélkedése, a Brexit körüli bizonytalanság, valamint a kereskedelmi háború folytatása jelenthetik a legnagyobb kockázatot a külső kereslet szempontjából.
  • A mezőgazdaság teljesítményének alakulása: az ágazat termelését nagyban befolyásolja az időjárás, amelyet az elmúlt időszakban egyszer túl kevés, másszor túl sok csapadék jellemzett.
  • A versenyképesség fokozása: az előrejelzés készítésekor a Gazdaságkutató számolt a versenyképességi csomagban szereplő intézkedések hatásával, így ezek elmaradása kockázatot jelent a növekedés szempontjából.
  • Olajár alakulása: az alacsonyabb olajár némileg gyorsabb, míg a magasabb némileg lassabb növekedést eredményezhet.
  • A valutaárfolyam alakulása: az árfolyam az elmúlt időszakban tartósan a 320 és 330 közötti sávban mozgott, tehát a magyar valuta alulértékelt volt. A gyenge forintárfolyam növeli az inflációt és így fékezi a reálbérek növekedésének ütemét, ami lassabb fogyasztásbővüléshez vezet.
  • Az elmúlt hónapokban az infláció 3,9 százalékig emelkedett, így előrejelzésében a Századvég felfelé módosította az áremelkedésre vonatkozó prognózisát: 2019-re 3,5, 2020-ra pedig 3,2 százalékos pénzromlást vár. A maginfláció eközben 3,7, illetve 3,2 százalékot tehet ki. Ez tehát azt jelenti, hogy az infláció éves átlagban a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakulhat. A cél feletti inflációs szinthez a dinamikus béremelkedés, az élénk belső kereslet és a gyenge forintárfolyam járul hozzá.

    A monetáris kondíciók további lassú szigorítása várható
    Fotó: Móricz-Sabján Simon

    A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa márciusi ülésén a monetáris kondíciókat kismértékben szigorította. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy további lépések a beérkező adatok függvényében történhetnek: míg az erőteljes hazai gazdasági növekedés serkenti, addig a gyengélkedő európai konjunktúra fékezi az inflációt. Tekintettel az elmúlt hónapok inflációs folyamataira, a monetáris kondíciók további lassú szigorítása várható, amely ismét az egynapos betéti kamat emelését és a swapállomány csökkentését jelentheti az alapkamat változatlansága mellett, azaz a monetáris kondíciók alapvetően továbbra is lazák maradnak.

    Kapcsolódó cikkek