BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

4 és 5 százalék közötti gazdasági növekedés a Századvég prognózisában

2019 első negyedévében a magyar gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben, 5,3 százalékkal bővült. A Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében ismét felfelé módosította növekedési várakozásait, így 2019-re 4,3, 2020-ra pedig 3,7 százalékos bővülésre számít, ám az idei évben kedvező esetben az 5 százalékos növekedés ismételt megközelítése vagy elérése sem lehetetlen.

Továbbra is erőteljes a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése, amely a reálbérek dinamikus bővülése nyomán az első negyedévben meghaladta az 5 százalékot. A Századvég várakozása szerint a fogyasztás továbbra is a növekedés egyik hajtóereje marad, tekintettel arra, hogy az átlagbérek emelkedése mindkét évben meghaladhatja a 10 százalékot. Így a fogyasztás bővülése idén 4,5, jövőre pedig 4,9 százalékot tehet ki, figyelembe véve a családvédelmi akcióterv hatásait is.

Az akár 10 százalék fölötti átlagbér-emelkedés a fogyasztásra is kihat
Fotó: Euronics

Szintén jelentős volt az első negyedévben a beruházások növekedése is, így idénre 13,7, jövőre pedig 5,0 százalékos bővülés várható. A beruházások növekedését segíti az uniós források felhasználásán és a vállalati beruházások magas szintjén kívül a hitelkamatok tartósan alacsony szintje, valamint az otthonteremtési kedvezmények (CSOK, kedvezményes áfakulcs).

Meglóduló beruházások – érződik az otthonteremtési kedvezmények hatása
Fotó: MTI / Jászai Csaba

A beruházások növekedését ugyanakkor támogatják a magas ráfordítással bíró kormányzati programok is (például Magyar Falu, Modern Városok).

A beruházások magas volumene a nagyobb európai gazdaságok alacsony növekedése , és így a külső kereslet mérsékelt bővülése mellett is elő tudja segíteni az export emelkedését. Így a kivitel volumene 2019-ben 6,3, 2020-ban pedig 5,0 százalékkal növekedhet, míg az import bővülése az export és a belső kereslet (fogyasztás, beruházás) növekedése nyomán idén 6,4, jövőre pedig 4,8 százalékot tehet ki. Ebből kifolyólag a nettó export növekedési hozzájárulása idén semleges, jövőre pedig pozitív lehet, olvasható a legfrissebb előrejelzésben.

A GDP növekedését övező kockázatok negyedévről negyedévre csak kismértékben változnak. Ezek közül most a Századvég álláspontja szerint a következőket a legfontosabb kiemelni:

  • A külső környezet alakulása: a német gazdaság gyengélkedése, a Brexit körüli bizonytalanság, valamint a kereskedelmi háború folytatása jelenthetik a legnagyobb kockázatot a külső kereslet szempontjából.
  • A mezőgazdaság teljesítményének alakulása: az ágazat termelését nagyban befolyásolja az időjárás, amelyet az elmúlt időszakban egyszer túl kevés, másszor túl sok csapadék jellemzett.
  • A versenyképesség fokozása: az előrejelzés készítésekor a Gazdaságkutató számolt a versenyképességi csomagban szereplő intézkedések hatásával, így ezek elmaradása kockázatot jelent a növekedés szempontjából.
  • Olajár alakulása: az alacsonyabb olajár némileg gyorsabb, míg a magasabb némileg lassabb növekedést eredményezhet.
  • A valutaárfolyam alakulása: az árfolyam az elmúlt időszakban tartósan a 320 és 330 közötti sávban mozgott, tehát a magyar valuta alulértékelt volt. A gyenge forintárfolyam növeli az inflációt és így fékezi a reálbérek növekedésének ütemét, ami lassabb fogyasztásbővüléshez vezet.
  • Az elmúlt hónapokban az infláció 3,9 százalékig emelkedett, így előrejelzésében a Századvég felfelé módosította az áremelkedésre vonatkozó prognózisát: 2019-re 3,5, 2020-ra pedig 3,2 százalékos pénzromlást vár. A maginfláció eközben 3,7, illetve 3,2 százalékot tehet ki. Ez tehát azt jelenti, hogy az infláció éves átlagban a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakulhat. A cél feletti inflációs szinthez a dinamikus béremelkedés, az élénk belső kereslet és a gyenge forintárfolyam járul hozzá.

    A monetáris kondíciók további lassú szigorítása várható
    Fotó: Móricz-Sabján Simon

    A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa márciusi ülésén a monetáris kondíciókat kismértékben szigorította . Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy további lépések a beérkező adatok függvényében történhetnek: míg az erőteljes hazai gazdasági növekedés serkenti, addig a gyengélkedő európai konjunktúra fékezi az inflációt. Tekintettel az elmúlt hónapok inflációs folyamataira, a monetáris kondíciók további lassú szigorítása várható, amely ismét az egynapos betéti kamat emelését és a swapállomány csökkentését jelentheti az alapkamat változatlansága mellett, azaz a monetáris kondíciók alapvetően továbbra is lazák maradnak.

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.