Nem várható érdemi változás a három hónapos budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) szintjében, továbbra is fennmarad a laza monetáris politika – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Bár a magyar gazdaság nő, és az erős, a külső környezet romlása kihathat a belső folyamatokra. A szakértő nem számít idei kamatemelésre vagy a devizakamatcsere-ügyleteket (FX-swap) érintő jelentős változásra. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője szerint viszont az FX-swapok állományának mérsékléséről és az egynapos kamatláb emeléséről dönthet a monetáris tanács a júniusi kamatdöntő ülésen. Erre azért lehet szükség, mert az infláció érdemben meghaladja a jegybanki 3 százalékos célt. A szigorítás miatt a ma 0,18 százalékos BUBOR hat hónap alatt 0,39 százalékra nőhet. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is emelkedést vár: szerinte 2019 végén 0,35 százalék lehet a három hónapos bankközi kamatláb. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon lassan fog szigorítani. Mivel a nagy jegybankok lazíthatnak a kondíciókon, az MNB-nek is lesz tere a fokozatos normalizációra.
Az alapkamat emelése még 2020-ban sem biztos, arra csak akkor lehet számítani, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az irányadó ráta körül – fejtette ki Suppan Gergely. A következő években a három hónapos BUBOR nem éri el az alapkamat szintjét, mivel a megtakarítási többlet leszorítja a bankközi kamatlábakat. Szerinte a költségvetés pénzforgalmi egyenlege szufficites lehet, ami a lakossági állampapírok értékesítésével együtt kiszoríthatja az intézményi befektetőket a kötvénypiacról. Ez a többlet a bankközi likviditásban csapódhat le. Regős Gábor felhívta a figyelmet, hogy az MNB feltehetően el akarja kerülni, hogy a BUBOR elérje a kamatfolyosó tetejét, ezért már azt megelőzve emelne a jegybanki eszköz kamatán. A bankközi kamatláb akkor haladhatja meg az alapkamat jelenlegi, 0,9 százalékos szintjét, ha az MNB kamatot emel. A jegybank viszont csak akkor emel az alapkamaton, ha az inflációs folyamatok ezt kikényszerítik. Virovácz Péter arra számít, hogy 2020 végéig lényegében változatlan lesz a BUBOR, vagyis a monetáris politika támogató marad. Egy olyan időszakban, amikor a legmeghatározóbb jegybankok kamatvágásról beszélnek, nagyon nehéz elképzelni, hogy az MNB – a fősodorral szembemenve – szigorít a monetáris politikáján. Ezért az sem elképzelhetetlen, hogy a külső környezet romlása esetén inkább lazító lépéseket tesz a magyar központi bank.
