Javítja a versenyképességet a 13+1 pontos gazdaságvédelmi akcióterv

A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései önmagában nem elegendők egy európai recesszió ellensúlyozására, de a program néhány tized százalékponttal emelheti a dinamikát alapvetően szükséges, versenyképességet javító intézkedésekkel – értékelte a kormányzati programot a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az idén eddig annyira jól áll a költségvetés, hogy a programok miatti pluszkiadásokat valószínűleg meg sem érzi az államháztartás, ráadásul az intézkedések gazdaságélénkülést is hoznak, ami szintén javíthat az egyenlegen. A járulék csökkentése várhatóan a bérek emelkedésében csapódik le, ezáltal a bevételeket is tudja gyarapítani, csillapítva a nettó költségvetési hatást. Virovácz Péter hozzáfűzte: a program számos olyan beavatkozást tartalmaz, amely időszerű és szükségszerű volt, de aligha terheli meg túl nagy mértékben és hosszabb távon a költségvetést.

A gazdaságvédelmi akcióterv 400-500 milliárd forintos segítséget nyújt a gazdaság szereplőinek, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország meg tudja védeni az elmúlt időszak uniós átlag feletti gazdasági növekedésének eredményeit – mondta korábban Varga Mihály pénzügyminiszter. Az adófeltöltésből 150-170 milliárd forintot kap a költségvetés, annak elhalasztásával viszont csak májusban kerül az államháztartásba ez az összeg. Varga Mihály hozzáfűzte: az adórendszer átalakításával nem lefojtják, hanem támogatják a magyar cégek tevékenységét. Virovácz Péter szerint a teljes költségvetési hatás jóval kisebb lehet, mint 500 milliárd forint, ugyanis az intézkedések pluszbevételeket is generálnak. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) gazdasághűtő hatású lesz, mivel likviditásokat köt le, ezzel valamelyest fékezi a lakossági fogyasztást, ugyanakkor hatékonyabb monetáris politikát tesz lehetővé. Az akcióterv legnagyobb költségvetési tétele a szociális hozzájárulási adó csökkentése, ez az idén 144, jövőre 156 milliárd forinttal mérsékeli a bevételeket – de ez nem új intézkedés, a hatéves bérmegállapodás részeként eddig is ismert volt. Az építőipart köztesen támogató programok alapvetően jók, az elemző szerint azonban kérdéses, hogy ki fog építkezni, mivel a rendelkezésre álló kapacitások már két évre előre le vannak kötve.