Jövőre nulla százalék lesz az adó, de lehetne magasabb is
Az Európai Bíróság megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát, amely szerint az uniós joggal ellentétes a sávos magyar reklámadó. A magyar reklámadó több változáson ment keresztül az elmúlt években: a 2014-ben bevezetett első variánsa 0–50 százalékkal sújtotta a reklámbevételeket, az első kulcs az 500 millió forint éves bevételnél kezdődött. Így a kis szereplőket egyáltalán nem, a legnagyobbakat viszont milliárdokkal terhelte. Az ezt követő kétkulcsos reklámadó 100 millió forint bevételig nullaszázalékos volt, afelett 5,3 százalékos.
A magyar reklámadó az elmúlt években marginális kis adó maradt, a költségvetésnek évente csak néhány milliárd forintot hozott. Feltételezések szerint ennek az adónak az első célcsoportja a hazai tévécsatornák voltak, később azonban a kormány a nagy nemzetközi internetes szolgáltatókat (Facebook, Google) is próbálta adózásra kényszeríteni – ám ezt a harcot elbukta. Ezt belátva, a parlament előtt fekvő csomagban arra tesz javaslatot, hogy 2022-ig átmenetileg nulla kulccsal adózzanak a reklámbevételek után – vagyis felfüggesztené ezt az adónemet.
Az Európai Bizottság még az adó első – hatkulcsos – változatát vizsgálta, és nyilvánította az uniós joggal ellentétesnek, mondván, hogy a bevezetés előtti évben nyereséget nem termelő vállalkozások elhatárolt veszteségének levonása a 2014-es adóalapból tiltott állami támogatásnak minősül. Az Európai Bizottság ráadásul a progresszív adókulcsoknál különbséget tett a magas árbevételű (nemritkán multi-) cégek és a kis magyar médiacégek között, ez utóbbiak javára.
A magyar kormány pert indított az Európai Bíróságon a brüsszeli határozat ellen, és a testület a magyar kormánynak adott igazat. A bíróság szerint az ágazati adók progresszivitása önmagában nem számít tiltott támogatásnak. (Egy hónappal korábban ugyanezen logika mentén engedélyezte a testület a lengyelországi progresszív kiskereskedelmi adó kivetését.) A bíróság szerint ugyanis észszerűen feltételezhető, hogy a nagyobb forgalmú vállalkozásoknak a méretgazdasági szempontok miatt arányosan kisebbek lehetnek a költségeik, így a nagyobb nyereség után képesek lehetnek magasabb adó megfizetésére. Ezért a progresszív elvonás összeegyeztethető az árbevételen alapuló adózás elveivel. A bíróság szerint az sem számít tiltott állami támogatásnak, ha a korábbi évek elhatárolt veszteségével csökkenthették a cégek az adott évi adóalapjukat, ezért az Európai Bizottság határozatát az elsőtől az utolsó pontig megsemmisítette a testület – olvasható a Európai Unió törvényszékének közleményében.
