Az volt a célunk, hogy olyan irodaparkot fejlesszünk, ahol a különböző innovatív cégek alkalmazottai kreatív környezetben tudjanak dolgozni – fogalmazott Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatója a Világgazdaság 2019-2030 elnevezésű konferenciáján. Hozzátette, hogy olyan mentális környezetet akartak létrehozni, ahol a zöld felületeknek, a természetes környezetnek nagyon nagy szerepe van. Úgy véli, korrekt építészeti kompromisszumot találtak a nagyobb és kisebb méretű épületek között, úgy, hogy több mint 60 százalék zöldfelületet meg tudtak tartani.
A trendekről elmondta, hogy a jelenlegi fiatalabb generációk kvázi szórakoztató központokban akarnak dolgozni – függőágy, csocsóasztal és egyebek.
Meg kell találni a játszótér és a munkahely közötti egyensúlyt
– fűzte hozzá a vezérigazgató. Ezért olyan „flexibilis” irodaépületeket kell építeni, amik ki tudják szolgálni ezeket az igényeket: a természet közelsége, a nagy teraszok és a rekreáció különböző formái.
Cserháti-Czene Andrea, a KÉSZ Csoport ingatlanfejlesztési vezetője elmondta, hogy az első okosotthonokat a fogyatékkal élőknek építették, amiben a skandinávok az élen jártak. Eleinte ezek államilag finanszírozott projektek voltak, de ezt hamar felfedezték a privát fejlesztők is. Beszélt arról is, hogy napjainkban egyes épületek már „túl okosak”: öt-tíz évvel ezelőtt nem nyitható üvegfallal építettek, okossá váltak ezek a házak, önmaga szabályozta a légnedvességet, a páratartalmat – okos megoldások. Ugyanakkor az embernek megvan az igénye, hogy például jó időben kinyissa az ablakot – szemben a mesterséges intelligenciával –, mi kivitelezőként ebben tudunk segíteni – tette hozzá az ingatlanfejlesztési vezető.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Nincs új a nap alatt
Kocsány János szerint ingatlanfejlesztési szempontból semmi új nem történik jelenleg a városban.
Nincs igazi városépítészet, egyes telkek beépítéséről van szó csupán
– hangsúlyozta a vezérigazgató. Elmondta, hogy városépítészeti projektekből – ahol teljes tömböket építenek át – ma nagyon kevés van Budapesten.
Amiket mostanában építünk, 5-10 éven belül korszerűtlenné válhatnak. Az irodapiac esetében pedig csak mennyiségben növekszik az állomány, minőségben nem, ugyanis a környezetét nem fejlesztik – tette hozzá.
Mit venne az átlagpolgár?
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a tipikus vásárló általában egy V. kerületi, dunai panorámával rendelkező nagy lakást keres maximum 15 millió forintért – ilyen azonban nincs. Az ingatlanok többsége, amikben élünk, 50-60 éves épületek, így szerinte nagyon nehéz lekövetni a világ változásait.
A 2000-es éveke elejétől megjelentek ugyan azok a lakóparkok, ahol például uszoda, zárt park is volt, tehát megjelentek sportolási lehetőségek – mondta Cserháti-Czene Andrea. Szerinte addig az volt az általános gondolkodás, hogy a lakóparkok képébe ez nem fér bele. Azonban ez változott, és átgyűrűzött az irodafejlesztésekbe is: plusz szolgáltatások kerültek az előtérbe az autómosástól a ruhatisztításon át egészen a különböző banki- és postai szolgáltatásokig.
Azok a sikeres projektek, amelyek valamilyen szinten átfedésben vannak az otthonunk és munkánk között
– hangsúlyozta az ingatlanfejlesztési vezető.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az autók száma a városokban. Manapság – Cserháti-Czene Andrea szerint – komoly probléma a parkolóhelyek nem hatékony kihasználása: veszünk egy lakást két parkolóhellyel, majd a munkahely környékén szintén fenntartunk egy parkolóhelyet, ami pazarlás. „Amit én napközben használok, azt éjszakára szabaddá lehet tenni – vagy fordítva – egy mobilapplikációval, ami jelzi, melyik helyre lehet beállni.”
Kocsány János ehhez hozzátette, hogy a parkolólétesítés az egy városfejlesztési eszköz. A parkolóhelyek csökkentésével lehet azt csökkenteni, hogy ott mennyi lakás építhető, ezzel viszont nem élünk Budapesten – tette hozzá.
Mészáros Tamás, a CIB Bank Nagyvállalati Üzletágának ügyvezető igazgatója a Finanszírozási modellek és lehetőségek című panelbeszélgetésen elmondta, érdemes a lakó, illetve az irodai ingatlanokat különválasztani finanszírozási szempontok alapján, hiszen egy iroda esetében több év is eltelhet mire értékesíteni lehet. „Az irodai piacon 15-20 év alatt kerül visszafizetésre egy banki hitel” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az ilyen tapasztalatok miatt már az új projektek megfinanszírozásában a bankok sokkal óvatosabbak. Pető Gábor, az UniCredit Bank igazgatója elmondta, az irodapiacon az elmúlt két évben mintegy 1,8 milliárd eurós forgalom volt. Hozzátette, kockázatos időszakban van most az ingatlanfinanszírozás, hiszen még az építkezési periódusnál tartanak sok esetben, illetve számos ingatlan főleg kiadási szempontból van értékesítve, amelynek fenntarthatósága szintén kockázatot jelenthet. Idén a vásárlások is visszaestek, amely Pető szerint a bankoknak inkább pozitív hír, mivel a hosszútávú finanszírozásra akarnak alapozni, és a lakossági ingatlanvásárlások viszonylag rövid ideig hitelezhetőek.
