Sokat javult az első negyedévi egyenleg

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 2451 millió eurót, a behozatalé pedig 1560 millió eurót tett ki 2019 első negyedévében, az agrár-külkereskedelem aktívuma így 891 millió euró volt, 180 millió euróval több, mint 2018 első negyedévében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 12,9 százalékkal, importértéke 6,9 százalékkal, az egyenleg 25,3 százalékkal nőtt a 2019. január–március közötti időszakban – közölte a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézete (NAIK AKI).

Némileg árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük, hogy a bázisidőszak, vagyis 2018 első negyedévének adatai gyengébbek voltak az előző évinél: az agrár-külkereskedelem aktívuma 708 millió

eurót ért el, ez 93 millió euróval volt kevesebb, mint 2017 első negyedévében. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumene 14 százalékkal mérséklődött, importvolumene pedig 14,2 százalékkal bővült.

Nem változott az előző időszakokhoz képest, hogy a magyar agrár-külkereskedelem koncentrált, és erősen Európa-centrikus volt: a forgalom 96 százalékát európai országokkal bonyolítottuk le, Ázsia részesedése 2,5, Amerikáé 1,6 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig a fél százalékot sem érte el. Egy évvel korábban a forgalom némileg csekélyebb, 94 százaléka bonyolódott az európai országokkal, Ázsia részesedése pedig jóval nagyobb, 3,9 százalék volt. Ezek az adatok jelzik, hogy a tavalyi első negyedévben az afrikai sertéspestis (ASP) hatása még nem érződött, az első magyarországi vírusos esetet április 21-én észlelték, és a nagyobb ázsiai partnerek csak ezután vezettek be kereskedelmi korlátozásokat.

Az ASP okozta azt is, hogy a kiszállított élő sertések mennyisége 62,5 százalékkal volt több az előző évinél. A sertésexport ilyen arányú növekedését elsősorban a Romániába irányuló kivitel emelkedése okozta – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Romániában ugyanis a sertéspestis miatti kényszervágások következtében nagy az állománycsökkenés, miközben a vágóhidakat el kell látni alapanyaggal, amit importból tudnak megoldani. A NAIK AKI adatai szerint Románia volt a legnagyobb élősertés-vásárló értékben és mennyiségben egyaránt 55, illetve 61 százalékos részesedéssel.

A húsféléknél az export értéke a sertéshús esetében 22 százalékkal, 60,6 millió euróra, a baromfihúsé 7,9 százalékkal, 115,7 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az ASP miatt elvesztettük exportpiacaink 30 százalékát, a bázis pedig arra az időszakra esik, amikor még a korlátozást később bevezető országokba is volt exportunk – magyarázta a sertéshúsexportban tapasztalható csökkenést Éder Tamás.

Az élő sertések kivitelének nagymértékű növekedése mellett szintén nem elhanyagolható mértékben – 20 százalékkal – csökkent az élősertés-import. A NAIK AKI adatai szerint a sertésvágás csupán

4 százalékkal lett alacsonyabb az előző év első negyedévében mértnél. Szakértők szerint Magyarország alapvetően malacokat importál, így az élősertés-behozatal csökkenése azt mutatja, hogy kevesebb disznót állítanak hizlalásba a termelők. Ezt a piacot ismerők a kiskunfélegyházi vágóhidat üzemeltető Hungary – Meat Kft. körüli bizonytalanságokkal magyarázzák, amelyek abból adódnak, hogy a tulajdonos, Piero Pini ellen milliárdos költségvetési csalás gyanúja miatt járnak el a hatóságok.

Nagymértékben járult hozzá az egyenleg növekedéséhez a gabonaszektor, hiszen az első negyedévben összesen 41,2 százalékkal több, 1,8 millió tonna gabona került a külpiacokra. Kukoricából 948,3 ezer tonna, búzából pedig 792 ezer tonna volt a kivitt mennyiség, ez az előbbi esetében 35,4, az utóbbinál pedig 60 százalékos növekedés.