Stagnálással válhat csak be az IMF-jóslat

A nagy nemzetközi intézmények alapvetően pesszimisták a magyar gazdasági növekedéssel kapcsolatban, és ősszel valószínűleg felfelé módosítják az előrejelzésüket – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki lapunknak a legpontosabb prognózisokat adta tavaly. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, a Világbank és a Nemzetközi Beruházási és Újjáépítési Bank (EBRD) 3,6 és 3,8 százalék közötti gazdasági növekedést jelzett előre ez évre Magyarországnak, igaz, ezek a szervezetek nem vették figyelembe az első negyedéves, 5,3 százalékos bővülési ütemet. Suppan szerint ahhoz, hogy a 3,7 százalék körüli dinamika érvényesüljön, a gazdaságnak jelentősen lassulnia kellene. Ha negyedéves alapon az idén már nem növekedne a gazdaság, a magyar GDP akkor is 3,4 százalékkal haladná meg a 2018-as értékét, a nagy nemzetközi szervezetek számai negyedéves alapon 0,2 százalékos bővüléssel jelennének meg – miközben 2018 október–decemberéhez képest szezonálisan és naptárhatással igazítottan 1,5 százalékkal nőtt a gazdaság 2019 első negyedévében. A Takarékbank szakértője negyedéves alapon – elmondása szerint konzervatívan – 0,8 százalékos bővüléssel kalkulál, ami 4,7 százalékos bővülést jelentene az év egészében, de ha a nyugat-európai országokban nem lennének problémák, a 6 százalék is megközelíthető lenne.

A magyar gazdasági növekedés piaci konszenzusa 2019-re 4,2 százalék, ez negyedéves alapon 0,5 százalékos bővülés mellett érhető el – magyarázta Suppan Gergely. Az egyes szektorok bontásából kiderül: az ipar és a szolgáltatások negyedéves alapon fél százalékpontot adhatnak a növekedéshez, és a szárnyaló építőipar ehhez még legalább 0,2 százalékponttal járulhat hozzá. A szakértő szerint a nemzetközi szervezetek és az elemzők előrejelzése között elsősorban azért van eltérés, mert külföldről nem látják a magyarországi beruházási boomot: az iroda- és a lakásépítések rég nem látott szinten pörögnek, a belső fogyasztást pedig a két számjegyű béremelések hajtják. Hosszabb távon a béremelések folytatódnak, ami továbbra is a gazdaság hajtómotorja lehet: jövőre 8 százalékkal nőhet a minimálbér. Az egészségügyi bérrendezés nemcsak a szektor számára lesz előnyös, a 70-80 ezer dolgozó többletjövedelme makrogazdasági szinten is lecsapódhat a fogyasztásban. A pedagógusok béreit muszáj lenne rendezni, ami 170 ezer családnak jelentene többletbevételt, és várhatóan szintén a fogyasztásban csapódna le, támogatva a gazdasági növekedést. Suppan Gergely hangsúlyozta: a béremelési folyamat addig tarthat, amíg a vásárlóerő-paritáson mért fizetések el nem érik a régióban a nyugati országok átlagát, ami nominálisan nagyjából annak kétharmadát teszi ki.