Anticiklikus irányba mozdul a fiskális politika

A korábbi évek költségvetéseihez képest mindenképpen anticiklikus a 2020-as büdzsé, azonban tartalmaz prociklikus elemeket is – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A pénteken elfogadott 2020-as költségvetés 1 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, ami jelentős csökkenés az idén várható 1,8 százalékhoz képest. A tervezett hiány csökkenése arra utal, hogy a korábbi, prociklikus fiskális politika kevésbé lehet támogató, sőt akár az is felmerülhet, hogy kifejezetten visszafogja a kormányzati politika a növekedést, ezzel javítva az egyenleget. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese lapunknak arról beszélt, hogy ha a gazdaságpolitika továbbra is túlfűtött marad, akkor az magas inflációhoz, a külső egyensúly romlásához és a nagy elosztórendszerek működési zavaraihoz vezethet.

A szociális hozzájárulási adó csökkentése egyértelműen gazdaságot támogató intézkedés, a hiány csökkenése ezzel szemben a restriktív fiskális politika irányába hat – magyarázta Regős Gábor. A kormány 0,2 százalékos GDP-arányos kibocsátási réssel számolt, az Európai Bizottság 2,4 százalékkal, míg a Századvég előrejelzése 1 százalék – ez alapján prociklikus gazdaságpolitikára számíthatunk jövőre, ennek mértéke viszont kérdéses. Karsai Gábor a családvédelmi és gazdaságvédelmi akciótervet mint gazdaságélénkítőt, illetve a béremelések lassulását és az alultervezettt inflációt (a jegybanki, 3,4 százalékhoz képest a költségvetés csupán 2,8 százalékos pénzromlással számol) restriktív irányba történő elmozdulásként jellemezte.

A fiskális politika mellett a monetáris politika is a szigorítás irányába mozdulhat jövőre, elsősorban a lépések mértéke a kérdéses – mondta a Századvég makrogazdasági elemzője. Ha mind a fiskális, mind a monetáris oldal a szigorítás felé mozdul, az ugyan lassíthatja a gazdasági növekedést, azonban elejét veheti a gazdasági egyensúly megbomlásának. Regős Gábor szerint a szigorítások egyelőre nem járnak növekedési áldozattal. Karsai Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a gyorsuló infláció és a túlfűtött gazdaság elvileg a monetáris kondíciók szigorítását indokolná, azonban a forint gyengülése nem ösztönzi az MNB-t lépésekre. A bérkiáramlás és a gyengülő árfolyam inflációgerjesztő hatása hosszú távon nem fenntartható, amikor ennek jelei látszódnak, akkor kényszerülhet szigorító intézkedésekre a jegybank. A GKI szakértője figyelmeztet: a kelleténél tovább fenntartott laza monetáris politika ára a forint leértékelődése és a magasan beragadó infláció lehet.

Csökkenő hiánypálya és deficit jöhet 2020-ban

Nem lehetetlen, azonban nem is valószínű, hogy a következő években 4 százalékkal nő a magyar gazdaság a GKI előrejelzése szerint. A kutatóintézet prognózisa szerint jövőre 3 százaléknál kisebb mértékben emelkedhet a gazdaság teljesítménye 1,5 százalékos GDP-arányos deficit és 67 százalékra mérséklődő adósságmutató mellett.

A Századvég prognózisa ennél optimistább: 3,7 százalékos GDP-növekedéssel, 1 százalékos ESA-hiánnyal és 65 százalékra csökkenő adósságrátával számol.