Egyre csökken az euróövezeti bankszektor átlagos nettó kamatmarzsa, pedig még csak most fenyeget további lazítással az Európai Központi Bank (EKB). A kontinens hitelintézetei évek óta panaszkodnak, hogy a hitelkamatok egyre alacsonyabbak, a betéti kamat és az átlagos hitelkamat közti különbség, a kamatmarzs pedig annyira alacsony, ami már alapszinten fenyegeti a profitokat. Eközben pedig a negatív tartományban lévő betéti kamat drámaian olvasztja a nyereséget. Persze furcsa a panasz, ha azt vesszük, hogy tavaly az euróövezeti bankszektor a legnyereségesebb pénzügyi évet zárta a válság óta. A közösség húsz legnagyobb bankja ugyanakkor inkább horribilis költségcsökkentéssel érte el az eredményt, legalábbis a Deutsche Bank elemzése szerint. Ráadásul az európai bankok átlagos nyeresége még így is messze elmaradt a tengerentúli versenytársakétól.
A trend pedig azt mutatja, hogy még tovább fog csökkenni a profitabilitás, ha az EKB csökkenti a nullaszázalékos alapkamatot. Az alacsony kamatszintek ösztönzik a növekedést, és elvileg a hitelezést is, de nem ennyire egyértelmű a kapcsolat. Alacsonyabb kamatszinten a lakosság és a vállalatok is szívesebben adósodnak el: a bankok szempontjából a betétekért fizetett költséget ellensúlyozza a bővülő hitelezés okozta profitnövekedés. Ám ez nincs mindig így: az alacsony kamatszint néha csak átmenetileg élénkíti a hitelezést, a pluszprofit pedig negyedéveken, néha éveken át sem jelentkezik, míg a negatív betéti kamatokat azonnal megérzik a banki mérlegek.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.