Csökkenő üzletszám mellett is tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom
Tavaly a nemzetgazdaság összes beruházásának 2,2 százaléka, folyó áron 185 milliárd forint irányult a kiskereskedelembe – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal évkönyvéből. A beruházások volumene 1,3 százalékkal haladta meg a 2017-es adatot, ez a korábbi években mértnél lényegesen szerényebb emelkedés. Ehhez nagyban hozzájárul a plázastoptörvény jelentette szigorítás, de a 2010-es ágazati beruházások összértékét 21 százalékkal azért így is felülmúlták a múlt éviek. A tavaly 360,5 ezer főnek munkát adó szektor a teljes hazai foglalkoztatás 8,1 százalékáért felel. A nemzetgazdaság összességét tekintve a foglalkoztatottak száma egy év alatt 1,1 százalékkal bővült, ez idő alatt a kiskereskedelemben viszont 2,1 százalékkal csökkent. Az évtized eleje óta tapasztalt kismértékű növekedés (2,2 százalék) is messze elmaradt a nagy átlagtól (20).
A kiskereskedelem egy 2017-es adat szerint a GDP 4,4 százalékát adta, ezzel a gazdaságon belüli súlya a mezőgazdaság, a humán egészségügy és a szociális ellátás ágakéval egyező. 2010 és 2017 között a teljesítmény volumene – az átlagot meghaladó ütemben – 36 százalékkal emelkedett. A teljes munkaidőben alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete tavaly 258 ezer forint volt, 12 százalékkal több, mint 2017-ben. A kiskereskedelmi keresetek növekedése – bár csekély mértékben – meghaladta a nemzetgazdaság egészének növekedési ütemét, az átlagkereset összege 22 százalékkal azonban elmaradt az átlagtól.
Az előző évtized második felének csökkenő vásárlási hajlandósága (begyűrűző gazdasági válság, megemelkedett hiteltörlesztési terhek, keresletszűkítő kormányzati intézkedések) kihatott a kiskereskedelmi üzletek forgalmára. A reálbér-emelkedés és a kifizetett nyugdíjpénztári hozamok 2011-ben minimálisan növelték a lakosság elkölthető jövedelmét és általa a kiskereskedelmi forgalmat. 2012-ben a gyorsuló infláció, a mérséklődő reálbérek és a fogyasztást terhelő adóemelések miatt a forgalom volumene ismét csökkent, stabil növekedésről csak ezt követően beszélhetünk. 2013-tól az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése és a reálbér-emelkedés mellett a fogyasztói bizalom javulása és a gazdaság fehéredését szolgáló online pénztárgépek kötelező használata is hatott a forgalomra.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat és a csomagküldő kiskereskedelem együttes forgalmának 2013-ban kezdődött növekedése tavaly is folytatódott. A forgalom volumene egy év alatt 6,6 százalékkal emelkedett, amiben az elkölthető jövedelem növekedése is szerepet játszott. Ezzel az Európai Unió egészében a hazai volt a legnagyobb mértékű gyarapodás, holtversenyben a Litvániában mérttel, a forgalom Belgium és Olaszország kivételével valamennyi tagországban emelkedett. Az elmúlt évben a kiskereskedelem egészében 11,2 ezermilliárd forint értékű forgalmat realizáltak Magyarországon. A napi átlagos boltforgalmat tekintve Pest megye 307 ezer forint feletti értékesítéssel emelkedik ki, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont a mutató értéke ennek mindössze a 42 százaléka volt. Tavaly egy lakosra naponta átlagosan 3100 forintos kiskereskedelmi költés jutott, ez az összeg Budapesten volt a legmagasabb (3900), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legalacsonyabb (1700). A főváros mellett az átlagosnál többet költöttek még Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megyében.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 45, a non-food kategória 38, az üzemanyagok értékesítése pedig 17 százalékot tett ki a teljes forgalomban 2018-ban, az egyes termékcsoportok sorrendben 4,1, 9,3 és 7,5 százalékos növekedést produkáltak éves bázison. Az arányok az utóbbi években a nem élelmiszertermékek kiskereskedelme felé tolódtak, de az is figyelemre méltó, hogy a szaküzletek forgalmának aránya a 2010-es 9,4-ről a múlt évre 24 százalékra nőtt. Ez utóbbiban az is szerepet játszott, hogy a trafikrendszer bevezetésével a dohányáruk forgalma a vegyes termékkörű üzletekből átkerült a nemzeti dohányboltokba. A non-food kategória csaknem negyedéért (24 százalékáért) felelő bútor-, műszakicikk-üzletek eladásai 6,8 százalékkal emelkedtek, az egyelőre csak 4,7 százalékos részarányt képviselő csomagküldő és internetes kiskereskedelem 30 százalékkal bővült. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladási volumenének kedvezőtlen 2017-es alakulását a tavalyi 8,5 százalékos bővülés kompenzálta.
Az ezredforduló óta eltelt időszak első mélypontja, 2010 után a kiskereskedelmi üzletek száma növekedésnek indult, és 2012 végére meghaladta a 145 ezret. 2013-tól azonban az üzletállomány mérete folyamatosan csökkent, a tavalyi első fél év végére (123 ezer) 1,8 százalékkal mérséklődött 2017 végéhez képest. Az ország egészében 2018. június 30-án tízezer lakosra 126 bolt jutott, míg 2010 végén még 143. A kiskereskedelmi üzletekkel legjobban ellátott területnek Budapest és Tolna megye, a legkevésbé ellátottnak pedig Fejér és Pest megye számított – az utóbbiban ennek ellenére az egy lakosra jutó forgalom a harmadik legnagyobb volt.
