Csúcson az élősertés-export

A január és április közötti időszakban 42 százalékkal nőtt Magyarország élősertés-kivitele a tavalyi év hasonló időszakához képest – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiban. Továbbra is Románia a legfőbb célország, több mint kétszeresére növelte a Magyarországról származó sertések behozatalát, utána Ausztria és Szlovákia következik. Románia azért szorul ekkora importra, mert az országban pusztít az afrikai sertéspestis (ASP), s így sok disznót kellett elpusztítani.

Az élősertés-behozatal közben 18 százalékkal csökkent, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 3 százalékkal nőtt, értéke azonban 5 százalékkal csökkent január–áprilisban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Horvátországba és Olaszországba szállították. A sertéshúsimport mennyisége 1, értéke 2 százalékkal mérséklődött.

Az első két hónap adataihoz képest elmozdulás, hogy az élősertés-kivitel növekedése a 45 százalékos január–februári bővüléshez képest mérséklődött, importjának visszaesése viszont áprilisig erőteljesebb volt, mint a februárig mért 14 százalék. Az utóbbit szakértők azzal magyarázzák, hogy kevesebb hizlalásra szánt malacot hoznak be, mivel az ASP miatt mérséklődött a tenyésztési kedv. Pedig az árak – szintén az ASP hatásaként – kedveznek a sertéstartóknak. A NAIK AKI adatai szerint a hazai termelésű vágósertés hasított meleg súlyra vetített termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 576 forint volt júniusban, 25 százalékkal több az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.

Lehetséges ugyanakkor, hogy elérte a csúcsát az európai élősertés-ár, és ez a hazai árakra is kihat. Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak többsége ugyanis az egy héttel korábbihoz viszonyítva 2,3 százalékkal csökkentette a sertések átvételi árát a 29. héten. A sertésárak így is 28 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos hetének átlagárához képest.

A kontinensen stagnál a tenyésztési kedv

A sertéstenyésztési kedv az Európai Bizottság júliusi előrejelzése szerint az EU-ban sem nő a pillanatnyi magas árak hatására. A bizottság szerint az idén 24,2 millió tonna lehet, nincs számottevő változás az előző évihez képest. Feltűnő ugyanakkor, hogy a legkésőbb csatlakozó 13 tagországban 1,6 százalékos csökkenésre, míg az EU-15-öknél stagnálásra lehet számítani idén.