Egyelőre verhetetlen a MÁP+

Az első hat hét 1235 milliárd forint értékű jegyzése alapján a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) vált a legkeresettebb lakossági állampapírrá. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek, Csortos Orsolyának, Horváth Dánielnek és Kuti Zsoltnak a becslése szerint a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, ebben pedig új megtakarítások is szerepet játszottak. A témában közölt tanulmányukban úgy értékeltek, hogy ugyan számottevő volt a már meglévő pénzügyi eszközök átcsoportosításából származó vásárlás, előretekintve azonban a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni. „Ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a magas megtakarítási ráta fennmaradjon, és hogy a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon” – emelték ki. A megújult állampapír-stratégia talán legnagyobb hozadéka, hogy a belföldi finanszírozás erősítésén keresztül mérsékli a külső forrásokra épülő finanszírozás kockázatait. A háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan a felét állampapír-vásárlásra fordították, ám ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki az állampapírok. Ez a trend akadályozta, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen. Ezen szempontokat felismerve az Államadósság Kezelő Központ áprilisban bejelentette a lakossá­gi állampapír-portfólió átalakítását, amelynek legfontosabb eleme a MÁP+ júniusi bevezetése volt. Az-óta az új konstrukció a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező lakossági állampapír lett. Az MNB szakemberei szerint az ötéves lejáratú MÁP+ konstrukció a lakossági állampapírpiac egyik piacvezető terméke lehet.