Idén még csökkenhet a finanszírozási képesség
Idén a GDP 2,5 százaléka lehet a felülről számított finanszírozási képesség a tavalyi 2,3 százalék után – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Jövőre 3,4 százalék lehet a GDP-arányos mutató, ám az indikátor alakulásában meghatározó szerepe lehet az uniós források beérkezésének – tette hozzá. Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint 2018 második felében az új járműkibocsátási normák (WLTP) rontottak a finanszírozási képességen, 2019-re ez megszűnt. A beruházások bővülésének lanyhulása miatt az idén a tavalyinál kedvezőtlenebb külső egyensúlyi mutatókra kell felkészülni, és a jövő évi számok is kérdésesek. Az OTP elemzője hozzátette: bár 2021 még messze van, az alapfolyamatok arra mutatnak, hogy javulhat hazánk külső finanszírozási képessége.
A gazdasági fellendülések időszakában jellemzően megnő az eltérés a felülről és az alulról számított külső finanszírozási képességben – mondta Tardos Gergely. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint ugyanis az idei első negyedévben eddig nem látott, 2,1 milliárd eurós eltérés mutatkozott a felülről számított (folyó fizetési mérleg és tőkemérleg) és az alulról számított (pénzügyi mérleg) finanszírozási képesség között, míg az előbbinél 1,1 milliárd eurós többletet – ami a GDP 2,8 százalékának felel meg –, addig az utóbbinál 0,9 milliárd eurós hiányt mutatott az egyenleg. Tardos Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a tévedések és kihagyások – amelyek a kettő közötti eltérést adják – később, tényadatok alapján jellemzően közelítenek egymáshoz, a végleges külkereskedelmi adatokra is várni kell még, és a végleges GDP is csupán három év múlva kerül bele a statisztikába. Regős Gábor magyarázata szerint a finanszírozási képesség azt mutatja meg, hogy a magyar gazdasági szereplők milyen tranzakciókat folytattak külföldi szereplőkkel, és ezeknek mennyi az egyenlegük.
A két statisztika előállításához jelentős mennyiségű, alapvetően a vállalatok által szolgáltatott adat begyűjtése szükséges, ám még így is csak becslésről beszélhetünk. Az eltérések oka lehet, hogy a cégek más időszakra könyvelik el az adott tételt, illetve az is előfordul, hogy a cégek az előzetes számaikat felülvizsgálják, ezért később a statisztika is módosulhat. A Századvég elemzője szerint mindkét megközelítés (felülről vagy alulról számolt finanszírozási képesség) reális képet ad, a szakértő mégis a felülről számolt adatot tartja inkább iránymutatónak, mivel ez a külkereskedelmi forgalmon alapszik, és az MNB is ezt tartja irányadónak.
