Megmarad a magyar növekedési előny

Az eurózóna tartósan 1 százalék körüli gazdasági növekedése mellett a magyar GDP 2,5-3 százalékkal nőhet – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A következő években az eurózóna és hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere, Németország is lassúbb gazdasági növekedésre szá­míthat, mint ahogy az a korábbi előrejelzések alapján várható volt. Magyarországon a 4 százalékos növe­kedés csak eladósodás – a hiány és az adósságráta emelkedése – mellett lenne fenntartható, azonban a kor­mányzati politika nem ebbe az irányba mutat. A K&H Bank szakértője hozzáfűzte: az eurózóna dinamikavesztése a magyar növekedési potenciált is lefelé húzza, elsősorban az ipari termelésen és a külkereskedelmi forgalom alakulásán keresztül jelenhet meg a nyugat-európai országok lassúbb ütemre kapcsolása. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója lapunknak elmondta: 2019-ben még csak enyhén mérséklődik a növekedési előny, az idei második negyedévben 3,5 százalékpont felett maradhat, azonban a többlet jövőre az ideinél nagyobb mértékben apadhat. Két tényezőnek köszönhetően azonban a magyar gazdaság gyorsabban bővülhet az eurózónánál. Egyrészt a kiépülő pluszkapacitások, másrészt a belső keresletbővülés is magas maradhat – részben a kormány támogató politikája folytán. A Kopint-Tárki szakértője hozzátette: Magyarország rövid távon haszonélvezője lehet a nyugati vállalatok költségcsökkentési törekvéseinek, ez teret adhat az export bővülésének.

A nyugat-európai országokban a növekedés mérséklődésének elsődleges oka az, hogy a társadalmak elöregednek, az automatizáció már eleve magas szintű, és a magas fejlettség miatt nehezebb növekedést elérni – magyarázta Németh Dávid. Ez nem recesszió, inkább egyfajta relatív lemaradás, és a problémák is kezelhetők, elsősorban egy technológiai ugrás adhat új lendületet az eurózónának. Az elemző szerint Magyarország helyzete más, itt a felzárkózás a következő években is folytatódhat, ütemét pedig a következő uniós költségvetés forráselosztása határozhatja meg. A hazai folyamatokat a monetáris politika is támogathatja, a következő években alacsony kamatkörnyezet várható. A vállalati hitelkamatok 1-2 százalék körül alakulhatnak, ami a beruházások pörgésében jelenhet meg, s a termelékenységre is jótékony hatással lehet. A lakosságnál elsősorban a lakásállomány rekonstrukciója várható, a következő években a felújításokra kerülhet nagyobb hangsúly. Mindkét szektor esetében van tere a bővülésnek. A K&H közgazdásza hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bank laza monetáris politikájának az Európai Központi Bank könnyítő magatartása adhatja meg a mozgásteret. Matheika Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a világgazdasági lassulás drasztikusabb lesz a vártnál – akár a recesszió sincs kizárva –, az a magyar export és GDP növekedésére is súlyosabb hatással lehet.

Új akciótervek készülnek

Fel kell készülni arra, hogy a legfontosabb nyugat-európai partnerek nem úgy növekednek majd, ahogy kellene, ezért új útvonalat kell tervezni a következő két évre – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a tusnádfürdői szabadegyetemen. A kormányfő arról beszélt, hogy ha helytálló a helyzetértékelés, jövő tavasszal egy második, 2020 őszén pedig egy harmadik gazdaságvédelmi akcióterv is jöhet, hogy javítsák a hazai versenyképességet. Ezek részleteit a későbbiekben kell kidolgozni.