Taroltak az autóipari beszállítók

Míg a 2007–2013-as uniós ciklusban a vállalkozások beruházásaihoz, fejlesztéseihez elsősorban a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP), addig a 2014–2020-asban a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) biztosított fejlesztési forrást. A két korszak egyaránt három-három felvonásban kiírt, azonos jellegű, kiemelt kkv-s pályázatát vizsgálva megállapítható, hogy számottevően nőtt a 2007–2013-as időszakhoz képest a pályázók érdeklődése, ami a 2014–2020-as ciklusra kiegyensúlyozottabb keresletet és nagyobb támogatási igényt eredményezett. A Világgazdaság számítasaiból kiderült, hogy míg az előző éra háromkörös termelési kapacitásbővítési slágerpályázatán (GOP-2.1.1-10/B, -11/B és -12/B) 1800 projektgazdának 82,98 milliárd forintos támogatást hagytak jóvá, addig a mostani ciklus hasonló felhívásain (Ginop-1.2.1-14, -15 és -16) 1976 kedvezményezett 246,38 milliárd forintot kapott. Szembetűnő, hogy a projektenként elnyert forrás átlaga közel megtriplázódott: 46 millió forintról 124 millióra kúszott fel.

A 2014–2020-as uniós pályázati időszak egyértelmű nyertesei az autóipari beszállítók, kiegészülve a gép-, szerszám- és alkatrészgyártókkal, valamint az elektronikai és összeszerelő, illetve felületkezelő vállalkozásokkal – értékelt a Világgazdaságnak Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Kiemelte, hogy a 2007–2013-as ciklussal szemben – amikor a szolgáltatói kör is számottevő vissza nem térítendő támogatásban részesült – most láthatóan a feldolgozóipari tevékenység (TEÁOR 1011-3299) a leginkább preferált. Szerinte – a támogatott projektek alapján – a fémipari területeken túl a műanyag-, a nyomdaipar és a csomagolóeszköz-gyártás, a faipar és a bútorgyártás, valamint az építőipar is nyertese a támogatáspolitikának. Szintén jól jártak azok a kis- és középvállalkozások, amelyek az innovatív iparfejlesztés irányait összefoglaló Irinyi-tervben szereplő területeken – gép- és járműgyártás, egészséggazdaság, élelmiszeripar, zöldgazdaság, infokommunikáció és­ védelmi ipar – tevékenykednek.

Tóth Ádám Ferenc rávilágított, hogy a pályázatokban előnyként értékelt, pluszponttal jutalmazott ipar 4.0-s rendszerek elterjedése segíti a feldolgozóipar modernizációját, s részben a munkaerőhiányt is ellensúlyozza. A 2014–2020-as ciklusban a kiíró egyre inkább a komplex projekteket részesítette előnyben, amelyek a gépbeszerzés mellett például ingatlan- és informatikai fejlesztést, tanácsadást és képzést is magukban foglaltak. A szakember szerint a magyar ipar autóipari kitettsége miatt az iparági változások – különösen az elektromos autózás térnyerése – az utóbbi időben tapasztalható termelési visszaeséssel együtt fejtörést okoznak a magyar beszállítói körnek. Úgy látja, szerencsétlen egybeesés, hogy a már most is csekély mértékű fejlesztési források jövőre tovább apadnak, és az új kihívásokra való költséges felkészülést a továbbra is súlyos tőkehiánnyal küzdő vállalkozásoknak főként hitelre támaszkodva kell végrehajtaniuk. Ez a robbanásszerűen növekvő bérterhekkel és a munkaerőhiánnyal együtt végső soron versenyhátrányhoz vezethet – árnyalta az összképet.

Új esély az innovációra

A támogatási kérelmek várhatóan július 19-től, péntektől nyújthatók be a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal idei legnagyobb, 45 milliárd forint keretösszegű pályázata. A lehetőség a kkv-k és a nagyvállalatok innovációját és kutatás-fejlesztési együttműködéseit is segíti. A pályázattal piacképes termék, technológia vagy szolgáltatás fejlesztése, továbbá prototípus piaci termékké fejlesztése is támogatható.