Elsősorban India és Kelet-Ázsia felé tekintenek a toborzócégek – közölte Bányai Tibor, az EKI Logisztik Kft. projektigazgatója, a Bányai & Partners Consulting Kft. ügyvezetője. Az ukrajnai munkaerő-kölcsönzésre szakosodott, kijevi és odesszai irodákat fenntartó cég vezetője a Világgazdaságnak elmondta: a harmadik országokbeli munkavállalók két éve megkönnyített foglalkoztatása szélesre tárta a kapukat a munkaerő-kölcsönzők előtt, akiknek segítségével a következő négy-öt évben biztosítani lehet a a magyar feldolgozóiparból és a vendéglátásból egyre inkább hiányzó dolgozókat.
Bányai Tibor szerint nem a harmadik országokbeli munkavállalók, hanem a magyarországi munkáltatók azok, akiknek egy része, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozók, idegenkedik az együttműködéstől. Az iparban – feldolgozóiparban, építőiparban – a legnagyobb a nyitottság a nem uniós országokból érkezők alkalmazására, de a vendéglátásban és a szállodaiparban például még nem történt meg az áttörés. Az üzemeltetők ragaszkodnak a magyarul beszélő pincérhez, holott némi átszervezéssel tökéletesen beilleszthetők a gépezetbe a csak idegen nyelven beszélők is. A többnyelvűség, illetve az angol mint összekötő és közvetítő nyelv, egyre kevésbé nélkülözhető a munkahelyekről. Multinacionális cégeknél már többnyire jól együtt dolgoznak különböző munkakörökben különböző anyanyelvű és kultúrájú emberek, ez a tendencia gyűrűzik most le a gazdaság további szektoraiba, és a különböző nagyságú és típusú foglalkoztatói rétegekbe – fejtette ki Bányai Tibor.
A fejvadász és munkaerő-kölcsönzési piaci szakértő rámutatott: miután a magyar gazdaságból 2017–2021 között generációs okokból mintegy 150 ezer aktív korú dolgozó esik ki, nincs más megoldás, mint máshonnan pótolni a szükséges munkaerőt. A harmadik országok közül Magyarország esetében elsősorban Ukrajnából és minimálisan Szerbiából lehet sikeres a munkaerő-kölcsönzés. Nem csak betanított munkás, de műszaki karbantartó, gépész, lakatos, villanyszerelő is szívesen jön, mert itt jogtisztán foglalkoztatják. Ukrajnában évente mintegy 400 ezer diplomás végez, felük mérnökként, közülük sokaknak lehet vonzó a közeli Magyarország. Felmérések szerint az itt dolgozó külföldiek 20-25 százaléka megtalálta a számítását, akár le is telepedne nálunk.
A feldolgozóiparban az idén megnőtt az ukrán és szerb kölcsönzött munkaerők száma, a jövő év végéig pedig még jelentősebb ugrás várható. A szakértő szerint a vendéglátásban viszont még nem alakult ki az a kényszer, amely rábírja a munkáltatókat a harmadik országbeliek foglalkoztatására, noha a Balatonnál idénymunkásokból most is óriási a hiány. Sok helyen ki sem nyitottak, pedig a toborzócégek most is gyorsan tudnának ukrán diákokat szerződtetni augusztus végéig takarítónak, konyhai kisegítőnek, pultosnak, de akár szakácsnak, cukrásznak és péknek is. Bányai Tibor szerint a menedzsmentnek egyre több helyen meg kell barátkozni a kínálkozó lehetőségekkel, hiszen az is kérdés, hogy a 2019 júliusa és 2021 nyara között Magyarországon megépülő hetvennégy szállodában kik dolgoznak majd.
Zsebbe vágó kérdés
Két éve még havi nettó 130 ezer forint fizetésért is eljöttek Ukrajnából és Szerbiából betanított munkásnak, kisegítőnek, ma már a 160 ezer forintot a legkisebb igényű munkavállalók is elvárják. Külföldiek foglalkoztatása esetén pluszköltség a szállás, ami országos átlagban havi 60 ezer forintot jelent a munkáltató számára, valamint naponta egyszer meleg ételt és
a havi-kéthavi hazautazásokat is finanszírozni kell – tudtuk meg. A külföldi munkaerő nem olcsó, de legalább van, szemben a hazaival, aki olyannyira hiányzik, hogy nyolcvanezer meghirdetett állásra nincs jelentkező. | vg
