Nem várható Magyarország adósbesorolásának javítása pénteken egyik hitelminősítő intézetnél sem, de a hitelminősítők a jelenlegi stabil kilátásokat pozitívra módosíthatják – mondta a Világgazdaság kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A Standard and Poor’s (S&P) és a Fitch Ratings (Fitch) pénteken este teszi közzé a magyar államkötvények kockázati besorolásának felülvizsgálatát, amely BBB osztályozással szerepel mindkét hitelminősítőnél. Mindkét cég stabil osztályzatot társít a besoroláshoz, ami azt jelzi, hogy csak kivételes esetben – ilyen volt a 2008-as válság – módosítanak a kötvények minősítésén. A harmadik nagy hitelminősítő, a Moody’s Investor Services májusban a várakozások ellenére nem módosította a stabil besorolást pozitívra, és nem javított az osztályzaton sem. Legközelebb október 25-én közli a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálati eredményét. Isépy Tamás, a Századvég elemzője szerint elképzelhető, hogy az egyik intézet besorolása mellé odakerül a pozitív kilátás, de felminősítés nem valószínű, igaz, az értékelési rendszerek csak részben transzparensek.
Ha elmarad a felminősítés, és nem javítanak a kilátásokon sem, annak a még mindig magas GDP-arányos adósságráta lehet az első számú oka – magyarázta lapunknak Isépy Tamás. Az államháztartás folyamatai ugyanakkor kedvezők, ha pedig ezt figyelembe veszik a hitelminősítők, akkor a jelenleginél jobb helyzetben lévő fiskális mutatókat láthatnak. A külső környezet is óvatosságra intheti a hitelminősítőket, ugyanis a rendezetlen Brexit és a németországi növekedés lassulása egyaránt veszélyt jelent a magyar gazdaságra. A magyar kötvények már most is a befektetésre ajánlott kategóriában vannak, és alacsonyak a CDS-felárak is, vagyis kicsi az államcsőd esélye. A Századvég elemzője szerint a magyar egy vagy akár két kategóriával feljebb szerepelne, ha a hitelminősítők gyorsabban reagálnának a gazdasági folyamatok alakulására. Palócz Éva azt hangsúlyozta, hogy a fiskális és a monetáris mutatók is felminősítésért kiáltanak, a puha, gazdaságon kívüli folyamatokat vizsgáló tényezők viszont a besorolás módosítása ellen szólnak. A Kopint-Tárki vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy az időpont nem ideális a felminősítésre, mert egyrészt bizonytalan a külső környezet, másrészt a következő években változhatnak az uniós források, ami megkérdőjelezheti a növekedés fenntarthatóságát.
A magyar GDP-növekedés a következő években fokozatosan lassulhat, 2021-től 2 százalékos lehet az S&P februári előrejelzése szerint. A növekedés ellaposodását a számok alapján a működőtőke-beáramlás lassulásának tulajdoníthatják a hitelintézet elemzői, a tőkebeáramlás csökkenése az uniós források jelenleginél lassúbb beérkezésének a következménye. Ugyanakkor a következő évekre
2 százalék körüli GDP-arányos deficittel számolnak, érezhetően magasabbal az ez évre tervezett 1,8 százalékosnál, ráadásul a 2020-as költségvetés már csupán 1 százalékkal számol. Az S&P az adósságrátának csupán 65 százalékra történő csökkenését feltételezi, a konvergenciaprogram viszont 60 százalék alatti értéket. A hitelminősítőnél a monetáris tételek is rendben vannak, az a jegybanki céllal megegyező, 3 százalékos lehet a következő években, a forint árfolyama lassan, fokozatosan értékelődhet le az amerikai dollárhoz képest. Arról nem írnak, hogy ez a magyar fizetőeszköz általános leértékelődésének vagy a dollár erősödésének tudható-e be.
