Bérlakást épít a dolgozóknak Nyírbátor
Hetvenegy bérlakás építése kezdődött el a nyírbátori önkormányzat nettó egymilliárd forintos beruházásában, kétharmad részben hitelből. A jövőre elkészülő lakásokra óriási a kereslet, mert a 12,5 ezer lakosú kisvárosban az utóbbi öt évben mintegy ötezer új munkahely létesült, és továbbiakra is van esély, ha helyben is megoldható a dolgozók lakhatása. Máté Antal, Nyírbátor polgármestere a Világgazdaságnak elmondta, hogy az országban elsők között vágtak bele munkásszálló építésébe is, a 114 férőhelyes épületet szeptemberben adják át. A város ipari parkjában működő cégekhez naponta 80 busszal 160 településről utaztatják a dolgozókat, ami jelzi, hogy a folyamatban lévő ingatlanfejlesztésekkel még nem tehetnek pontot a program végére.
A tervek szerint kétévente újabb ütemekben nagyjából 70 bérlakást épül, amelyeket kicsivel a piaci árszint alatt – ami ma körülbelül ezer forint négyzetméterenként – adnak majd bérbe. A mintegy 265 ezer forintos négyzetméteráron kialakítandó lakásokat egy 9 hektáros, az önkormányzat által közművesített telekre építik, ahol a párhuzamosan kezdődő magánlakás-építési programmal együtt tíz éven belül 600-800 új ingatlan készülhet el.
A városvezető kifejtette: a modern bérlakásokkal azokat a fiatalokat akarják odavonzani, illetve helyben tartani és hosszú távon is megnyerni, akik még nem tudnak vagy nem akarnak lakást venni, valamint azokat, akik nem tudják kihasználni a CSOK-ot. A munkásszálló és az önkormányzati bérlakások leendő lakói más körbe tartoznak: az előbbiek ideiglenesen, család nélkül érkeznek, az utóbbiak viszont bérlőkből tulajdonossá is válhatnak, ha szeretnének gyökeret verni és családot alapítani. A helyi cégeknek kétkezi és diplomás munkavállalókra, jellemzően mérnökökre is szükségük van, akik nem szívesen ingáznak napi két-három órát.
A képviselő-testület a hét elején döntött, hogy bevezetik a 18–45 év közöttiek első lakáshoz jutását személyenként 600 ezer forinttal segítő, vissza nem térítendő támogatást, amelynek csak legalább kétéves állandó helyi lakcím és érvényes munkaviszony a feltétele.
Nyírbátorban az ingatlanhasznosítás mellett a költségvetés legvaskosabb lába a helyi iparűzésiadó-bevétel, amely évente 20-28 százalékkal nő, az idén elérheti az 1,7 milliárd forintot. Ennek 80 százaléka az ipari parkban letelepedő hét multinacionális cégtől származik. A város sokat költ infrastruktúra-fejlesztésre is, a napokban megkezdett bérlakásprogrammal pedig valódi mintaprojektet indított. Máté Antal szerint a tenni akaró, de szűkös anyagi lehetőségű önkormányzatokat hatékonyan segítené egy olyan központi bérlakásprogram, amely 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást és kamatmentes hitelt kínálna az önerő mellé. A lakáspiaci áremelkedéssel szélesedik az a réteg is, amely már nem tud lakást vásárolni, de közben már megfizethetetlenné válnak a magánlakásbérleti díjak is. Mindezek az államilag támogatott bérlakásépítési programot egyre inkább szükségességé teszik – mutatott rá Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője. Szerinte azokon a településeken, amelyeken munkát kínálnak vagy munkahelyet teremtenek, az önkormányzatoknak is érdemes a nyírbátori példához hasonlóan kreatív forrásbevonással bérlakásokat építeniük a lakosság és a vállalatok ott-tartása érdekében.
