Betárazott a kormány a rossz időkre
Az államháztartás adóssága a második negyedév végén a GDP 68,7 százalékát tette ki, a mutató értéke a 2008-as válság óta nem volt ilyen alacsony – derült ki a Magyar Nemzeti Bank által közölt pénzügyi számlákból. Az adósságráta 2018 második negyedéve óta folyamatosan csökken, ezen belül 2019 első felében számottevően: 2 százalékponttal esett. A 29 519 milliárd forintos nominális tartozás 160 milliárd forinttal haladta meg a március végit, a növekedésből 113 milliárd forint a tranzakciók, 47 milliárd pedig az átértékelődések számlájára írható. Az államháztartás 1,1 százalékos többletet, 120 milliárd forintot halmozott fel az április–júniusi időszakban, így a gördülő, négy negyedéves deficit a márciusi 2 százalékról 1,2 százalékra javult, az elmúlt egy évben összesen 517 milliárd forint hiánya volt a központi alrendszernek. A költségvetés 179 milliárd forintos szufficittel alapozta meg a kedvező április–júniusi adatot, a kormány a többletet jellemzően banki betétekben helyezte el, így a hitelintézeteknél lévő állami pénz egy negyedév alatt 488 milliárd forinttal emelkedett. A központi kormányzat bankbetétállománya ezzel 803 milliárd forintra nőtt, ami az év második felében vagy a fiskális mutatók javításában, vagy egy gazdaságösztönző programban segítheti az idei költségvetés végrehajtását. Az első féléves államháztartási adatok szerint az idei 381 milliárd forintnyi tartalékhoz eddig nem nyúlt hozzá a kormány, így a betétekkel együtt összesen 1184 milliárd forint áll rendelkezésre a második fél év céljainak teljesítésére. Mivel a büdzséből továbbra is megelőlegezik az uniós forrásokat, az emiatt keletkezett követelések is számottevően emelkedtek. A lakosság nagy mennyiségű kötvényt vásárolt a második negyedévben, az erről szóló részletes írásunk a 10. oldalon található.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forint volt 2019 második negyedévében. A szektor pénzügyi eszközei közül a hitelintézeti betétek erősen csökkentek, és nettó értékpapír-visszaváltás is történt. Az egyéb kötelezettségek nagymértékben csökkentek, mert a vállalatoktól több adó folyt be, és a központi kormányzattól is több támogatási előleg érkezett. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 18 milliárd forint volt. Eszközoldalon nőttek a központi kormányzatnál elhelyezett betéteik, míg a kötelezettségeik terén nem történt érdemi elmozdulás.
Az államháztartás hiánya alulmúlhatja az erre az évre tervezett 1,8 százalékos hiánycélt, miközben az év második felében bevezetett családvédelmi és gazdaságvédelmi akciótervekre is megvan a fedezet – értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A költségvetés kiváló helyzetét a központi költségvetés pénzfogalmi adatai is alátámasztják. Az első hét hónapban ugyan 353 milliárd forint hiány keletkezett a központi költségvetésben, amit az okozott, hogy 2019. január–júliusban 441 milliárd forint uniós bevétel érkezett, míg az EU-s kiadásokra 851 milliárd forintot fizetett ki a büdzsé, ám az uniós pénzáramlásoktól megtisztítva 57 milliárd forint többlet lett volna a költségvetésben, szinte minden adónem bővülése meghaladta az idei terveket.
Az államadósság folyamatos csökkenése a kedvező GDP-növekedésnek köszönhető. A Takarékbank szakértője szerint az év végére 67, jövőre pedig 63,2 százalékra csökkenhet az adósságráta.
