Egyelőre nem lesz olcsóbb az albérlet
A téma szempontjából az egyik leghasznosabb viszonyszám az, amelyik azt mutatja, hogy a jövedelem hány százalékát fordítja egy háztartás lakhatásra. Az Eurostat számításai szerint a megélhetés biztonságát veszélyezteti, ha egy háztartás a jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra költi. A legjobban fizető szektorokban 400-450 ezres havi hazai fizetést alapul véve ez 160-180 ezer forintos kiadásnak felel meg rezsivel együtt, míg a legalacsonyabban fizetett szektorban 64 ezer forintnak.
Az albérletek árai itthon minden nagyvárosban emelkedtek az elmúlt évben. Az Otthon Centrum adatai szerint ma Budapesten egy egyszobás lakást átlagosan havi 108 ezer és 122 ezer forint között lehet bérelni. Nagyon nem mindegy a bérlemény elhelyezkedése, a külső kerületekhez képest jelentősen drágább a belvárosban bérbe vett lakás. A vidéki nagyvárosokban már 76 ezer forinttól elérhető egy kis garzon. Egy másfél, kétszobás lakás havi bérleti díja 130 és 170 ezer forint közé pozicionálható a fővárosban, de ehhez 20-30 ezer forintos rezsi párosul, így a lakhatás költsége 160–200 ezer forint között van havonta. Egy kétkeresős háztartás 400-500 ezer forintból gazdálkodva nagyjából a 40 százalékos határon van, ha ennyit fizet a lakhatásáért. Vidéken ennél kedvezőbb az árszint, 100 ezerért lehet másfél, kétszobás lakást bérelni, de ott a nettó átlagkereset is alacsonyabb a budapestinél. Ma jóval többen költöznének albérletbe, mint ahány lakás kiadó. Ezért az árak jelentős csökkenésére nem lehet számítani. Ugyan sok lakás áll üresen, ám a tulajdonosok egyéb megfontolások miatt nem kívánják az ingatlant bevezetni a piacra. A lakástörvény módosítása, a bérbeadók biztonságérzetének megerősítése, a megfelelő garanciarendszer kialakítása segíthetné, hogy a piacra kerüljenek ezek a ma még üresen álló, magántulajdonban lévő lakások. Ez a változás akár megállíthatná az albérleti díjak növekedését.
Az egyetemekhez tartozó kollégiumi férőhelyek szűkös számára reagált az albérletpiac. Az egyetemisták, főiskolások körében népszerűvé vált a közös lakásbérlés: egy két-három szobás lakás rezsivel 280–300 ezerért elérhető Budapesten, de ez az összeg négy-öt részre oszlik, így egy emberre 60–75 ezer forint jut havonta. Vidéken ennél olcsóbban is találni ekkora ingatlant. A közös egy lakásban élés persze sok kihívással jár, nem csupán a bérlemény árán, de a közös tereken is osztozniuk kell a bérlőknek.
Kérdés persze, hogy mi éri meg jobban: a vásárlás vagy a bérlés? „Egy átlagos – kétszobás, 55–60 négyzetméteres – lakás havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mint ha ugyanezt a lakást bérelnénk – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. – Ám megtévesztő lehet az első ránézésre kedvezőnek tűnő lakásvásárlási opció. Amíg az albérlethez elég letenni egy-két havi kauciót, addig a hitellel terhelt lakásvásárláshoz jelentős önrészre vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévő lakásra bejegyzett jelzálogra) van szükség. A hitel futamideje húsz-harminc év, míg az albérletet keresők túlnyomó többsége csak néhány évre tervez.”
