Nagyot nőttek a hazai lakásárak

Magyarország élen jár a lakóingatlanok árának emelkedésében Európában, amellett is, hogy az egész kontinensen folyamatos drágulást hozott az elmúlt három év – derül ki a Deloitte felméréséből. Európában a lakóingatlanok ára 2015 óta emelkedik, az egyetlen kivétel Olaszország, ahol a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan csökkennek az árak. Az emelkedés mértéke Euró­pában átlagosan évi 5 százalék körül mozgott. „Jelentősen kilóg viszont a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem. 2018-ban négy országban, Magyarországon, Csehországban, Lettországban és Portugáliában nőttek az árak az európai átlag több mint kétszeresével” – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási üzletágának vezető menedzsere. A Deloitte Property Index szerint, 16 európai ország lakásárait vizsgálva, a legdrágább ország Norvégia, ahol négyzetméterenként át­lagosan 4043 eurót kérnek. Franciaország a második 4016 eurós négyzetméterárral. A legolcsóbb továbbra is Portugália négyzetméterenként 1088 euróval. Magyarországon a lakások négyzetméterára a tanulmány szerint átlagosan 1323 euró volt 2018-ban. Az éven belüli 13,7 százalékos hazai áremelkedésnél csak a cseh lakásárak 16,8 százalékos növekedése volt magasabb Európában. Párizs volt a legdrágább európai város, ott négyzetméterenként átlagosan 12 910 euróért lehetett lakást venni. Budapesten tavaly 1853 euró volt átlagosan egy négyzetméter ára. A lakhatás költségei Portugáliában a legalacsonyabbak, hiszen ott csak 3,8 évre van szükség – az átlagos, éves bruttó fizetést figyelembe véve – egy 70 négyzetméteres új lakás megszerzéséhez. A legtöbbet, 11,2 évet, a cseheknek kell dolgozniuk a lakásukért. Magyarországon 7,1 évig kell az éves bruttó átlagkeresetet félretenni egy új, 70 négyzetméteres lakás megvételéhez.

A Deloitte adatai szerint tavaly Párizs számított Európa legdrágább városának, közel 13 ezer eurós átlagos négyzetméterárral