Nincs kizárva, hogy jövőre szigorít az MNB
A z enyhülő árnyomás következtében nemhogy nincs szigorítási kényszerben a Magyar nemzeti Bank (MNB), de ha a most látható folyamatok kitartanak, akár – a nagy, nemzetközi jegybankokhoz hasonlóan – lazító intézkedésekre is sor kerülhet. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint ugyanis a Világgazdaság elemzői konszenzusával megegyező, 3,3 százalékos volt júliusban az infláció, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal 3,7 százalékra mérséklődött. Az MNB által közzétett adószűrt maginfláció jelentősen csökkent: a júniusi 3,5 százalékos érték 3,2 százalékra esett, ami enyhülő árnyomást jelez. A másik két jegybanki alapmutató ennél is nagyobb mértékű
– 0,4-0,5 százalékpontos – csökkenést könyvelhetett el.
„Nem kell nagy lépésre számítani az MNB-től, sőt az sem zárható ki, hogy kivár a jegybank a normalizációval” – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második fél évben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt. Suppan Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az importált infláció csökkenése ellensúlyozhatja a gyorsuló belső keresletet, ezért 3,4 százalék lehet a 2019-es átlagos fogyasztói árindex. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a tegnap közzétett adatok kifejezetten kedveznek a monetáris politikának, mivel alátámasztják a jegybank álláspontját, azaz, hogy az infláció fokozatosan mérséklődő pályára állt. Ennek következtében szükségtelenné vált a monetáris feltételek szigorítása, sőt a globálisan várható lazító intézkedések és a romló nemzetközi gazdasági kilátások nyomán az MNB is hasonló lépésre kényszerülhet. Virovácz Péter hangsúlyozta: az idén 3,3 százalékos lehet az infláció, ezért ha az MNB lazítana a kondíciókon, azt 2020-ban teheti meg. Varga Zsombor, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint sem adja fel a jegybank a laza monetáris politikáját, vagyis az idén nem várható érdemi szigorítás. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy a három hónapos budapesti bankközi kamatláb az év végéig 0,25 százalék fölé emelkedne.
A lakbérek és az idényzöldségek durván drágultak
Az elmúlt egy évben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak a legnagyobb, 8,5 százalékos mértékben, a jelenség többek között a népegészségügyi termékadó kiterjesztésének tudható be. Az élelmiszerek inflációja is magasabb volt az átlagnál, 6 százalékkal kellett többet fizetni a boltokban júliusban, mint 2018 azonos időszakában. Az idényáras élelmiszerek 19,2 százalékkal, a sertéshús 12,7 százalékkal, a finomliszt pedig 10,1 százalékkal drágult. A lakbér átlagosan 9,8 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek húzták lefelé a fogyasztói árindexet a legnagyobb mértékben, amiben nagy szerepe volt az új autók havi alapon 2 százalékos áresésének – ez pedig a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának tudható be. (Az idényzöldségek árának alakulásáról lásd cikkünket a 3. oldalon.) | VG
