Nincs napirenden a magyar euró

Az euró magyarországi be­vezetése nincs napirenden – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya. Horvátország az elmúlt hetekben döntött arról, hogy belép az euró előszobájaként számon tartott ERM II. rendszerbe, amely az övezethez való csatlakozás előfeltétele (a rendszerben való kétévi tartózkodás után vezethető be a közös európai valuta). Magyarországon már az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta téma az euró bevezetése, a maastrichti kritériumok teljesüléséhez az utóbbi években kerültünk a legközelebb, a kormányzat ennek ellenére egyelőre nem vette napirendre az övezethez való csatlakozásunkat. A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is megkerestük kérdéseinkkel, ott továbbra is a témában adott korábbi nyilatkozatot tartják irányadónak, miszerint az euró bevezetéséről úgy kell dönteni, hogy szem előtt tartjuk a felzárkózást a fejlett országokhoz.

Az euró bevezetésének időzítését – a maastrichti kritériumokon felül – legalább három további dimenzió figyelembevételével fontos

értékelni – írta Nagy Márton, az MNB alelnöke és Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója egy korábbi közös publikációban. Az első, hogy a tartós pénzügyi egyensúlytalanságok megelőzésére és feloldására továbbra sem működnek övezeti szintű mechanizmusok, ezért a reálgazdasági ciklusok összhangja mellett a pénzügyi ciklusokat is harmonizálni kell. A második, hogy az euróövezetben a versenyképességi hiányosságok hosszabb távon is fennmaradhatnak, ezért ezek kezelésére rugalmas munka- és árupiacra van szükség. Végezetül a gazdasági ciklusok kezelésére megfelelő fiskális mozgástérre és hatékony makroprudenciális eszköztárra van szükség. A jegybanki vezetők konkrét fejlettségi szintet is megfogalmaztak, amelynek elérésekor érdemes lehet kezdeményezni a csatlakozást az euróövezethez. A legfontosabb feltétel, hogy az egy főre vetített GDP vásárlóerő-paritáson számolva elérje az EU átlagának 90 százalékát, ezenkívül 90 százalékos fejlettségi szintet határoztak meg a béreknél és a pénzügyi szektor konvergenciájánál is. A hosszú távú strukturális hiányt nullára, az adósságrátát 50 százalék alá kellene lenyomni. Az üzleti és a pénzügyi ciklusoknak 70 százalékban kell összhangban lenniük az euróövezet folyamataival. Az MNB vezetői szerint a kedvező munkaerőpiaci helyzet és a magyar kkv-k versenyképessége is elengedhetetlen kritériuma a csatlakozásnak, feltéve, ha azt szeretnénk, hogy az Magyarország számára kedvező legyen.

A fejlettségi konvergenciacélok elérése akár tizenöt-húsz évig is eltarthat, a ciklikusság harmonizálása azonban már öt-tíz év alatt elérhető – mondta lapunknak Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. Az euróövezethez való csatlakozás előnye lenne, hogy csökkenne az országkockázat, a hozamcsökkenés miatt olcsóbb lenne az államadósság finanszírozása, gyorsulhatna a bérfelzárkózás, élénkülhetne a külkereskedelem, és a gazdasági növekedés is gyorsabb lehetne. A hátrányok közé sorolta, hogy megszűnne az önálló monetáris politika, ami nehezítené és lassítaná egy esetleges válság kezelését, és könnyebben alakulhatnának ki hitelbuborékok.