Elhalasztott beruházások indulhatnak újra: az MBH Bank szerint fordulóponthoz érkezett a vállalati hitelpiac

A lakosság egyre tudatosabban kezeli a megtakarításait – mondta a Világgazdaságnak Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese. Az interjúban szóba került

• az agrárium helyzete,
• az uniós források érkezése
• és a befektetői hangulat is.

Egy hónappal vagyunk az elmúlt időszak gazdaságpolitikai változásai után. Hogyan érinti ez az MBH Bankot, és tapasztaltak-e bizonytalanságot az ügyfelek részéről?

Az MBH Bank működését közvetlenül nem érinti a politikai környezet változása. 2,4 millió ügyfelünk van, több mint 13 ezer milliárd forintos mérlegfőösszeggel, jelentős lakossági, vállalati és intézményi ügyfélkörrel rendelkezünk. Az első negyedév kifejezetten jól sikerült, 68 milliárd forint korrigált adózás előtti eredményt értünk el. Mintegy 1200 milliárd forintos saját tőke áll mögöttünk, a tőkemegfelelési mutatónk pedig 20 százalék feletti. Az ügyfelek részéről nem érzékeltünk érdemi bizonytalanságot. Az MBH Bank stabil működését az ügyfelek jól ismerik, a kiszolgálás folyamatosságát a változások nem érintik.

Mégis milyen lehetőségeket hozhat az új gazdaságpolitikai környezet a bankszektor számára?

A legfontosabb kérdés az uniós források beérkezése. Amikor ezek a pénzek megjelennek a gazdaságban, akkor fejlesztések és beruházások indulnak el, amelyekhez a támogatások mellett saját forrásra és banki finanszírozásra is szükség lesz. Azt is gondoljuk, hogy az uniós források beérkezése nemcsak a beruházásokat segítheti, hanem ezen keresztül a gazdasági növekedést is gyorsíthatja. A gazdaság erősebb növekedési pályára állása, a bankrendszer számára is kedvező. A bankszektor működése szorosan együtt mozog a gazdaság teljesítményével: ha jól megy a gazdaságnak, az a pénzügyi közvetítő rendszernek is kedvező.

A friss bér- és fogyasztási adatok alapján mintha újraindulna a belső kereslet. Ezt mennyire látják a vállalati ügyfeleknél?

A beruházási döntések előkészítése hosszabb folyamat. Sok esetben a vállalatok már korábban eldöntötték, hogy fejleszteni szeretnének, de a bizonytalan környezet miatt kivártak. Most azt látjuk, hogy ezek a folyamatok újraindultak, és több esetben fel is gyorsultak. Számos korábban elhalasztott beruházás a harmadik-negyedik negyedévben megvalósulhat, ami várhatóan beruházási hitelkeresletet is generál majd. Vannak olyan cégek is, amelyek még kivárnak, mert szeretnék látni, hogy az uniós források milyen formában és milyen ütemben jelennek meg. Az azonban már most is látszik, hogy a korábban jegelt beruházások egy része el fog indulni.

A lakossági oldalon is hasonló élénkülést tapasztalnak?

A lakossági hitelpiacon már több mint két éve tart a növekedés. Ez a bővülés a lakáshitelekre és a személyi kölcsönökre egyaránt kiterjed. Az idei év első négy hónapjában is folytatódott ez a tendencia. Ezt támogatja a reálbérek emelkedése és azok az intézkedések is, amelyek többletforrást hagynak a háztartásoknál. Ezek egyszerre támogatják

• a fogyasztást
• és a hitelfelvételi kedvet.

Az MBH is úgy látja, hogy a lakosság egyre tudatosabban kezeli a megtakarításait

Az agrárfinanszírozásban mennyire tért vissza a beruházási hitelezés?

Az agráriumban piacvezető szereplők vagyunk, körülbelül 25 százalékos piaci részesedéssel. Ez azt is jelenti, hogy átfogó rálátásunk van a különböző ágazatok – a növénytermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszeripar – folyamataira. A beruházási kedvet érdemben támogatja a KAP Stratégiai Terv. A program keretében mintegy 2500–2600 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg az agráriumban. A beruházások tavaly már elindultak, és idén, valamint jövőre is folytatódnak. A támogatás-előfinanszírozási konstrukciók, a forgóeszközhitelek és a beruházási hitelek iránt is élénk keresletet tapasztalunk. Mi azt gondoljuk, hogy ezen a programon keresztül dől el, kik lesznek hosszú távon az agrárium meghatározó szereplői, és kik alkotják a magyar agrárium és élelmiszeripar gerincét.

Közben az agráriumot egyszerre sújtják az időjárási és a piaci kockázatok. Hogyan alkalmazkodnak ehhez a gazdálkodók?

A klímaváltozás ma már a működési környezet meghatározó tényezője. Az aszály egyre fontosabb kérdés, ezért felértékelődött az öntözés és az öntözhető területek szerepe. Bizonyos növénykultúrák termesztése egyes térségekben egyre nehezebbé válik. A termelők ugyanakkor alkalmazkodnak. A műtrágyabeszerzéseket tudatosabban időzítik, hogy kezeljék az árak volatilitását. Emellett egyre többen használnak határidős ügyleteket is az árupiaci kockázatok mérséklésére. Folytatódik a koncentráció az ágazatban. A nagyobb méretű gazdaságok költséghatékonyabban tudnak működni, ami egyre fontosabb versenyelőnyt jelent.

A Mercosur-megállapodás körüli viták mennyire befolyásolják a beruházási döntéseket?

Természetesen a gazdálkodók figyelemmel kísérik ezeket a folyamatokat, és bizonyos mértékig hatnak is rájuk. A beruházások ugyanakkor továbbra is ott valósulnak meg, ahol hosszú távon megfelelő piacot és megtérülést látnak. Fontos, hogy az Európai Unióban működő termelők és a versenytárs országok gazdálkodói hasonló feltételek mellett versenyezzenek. Ha az európai termelőknek több előírást kell teljesíteniük, az a költségeken keresztül a versenyképességet is befolyásolja. Azt a folyamatot ugyanakkor helyesnek tartjuk, hogy a termelési értéklánc minél több eleme a magyar vállalkozások kezében maradjon. Nem cél, hogy alapanyagot exportáljunk, majd magasabb feldolgozottságú terméket vásároljunk vissza. Hosszú távon azok a szereplők lehetnek sikeresek, amelyek a feldolgozottság magasabb szintjeit is képesek integrálni működésükbe.

Az elmúlt időszakban sok szó esett a munkaerő-tartalékolásról. Ezt önök is érzékelik?

Igen. A munkaerő mennyisége önmagában ma már kevésbé jelent problémát, a minősége viszont annál inkább. Sok vállalat jelzi, hogy nehéz megfelelő szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkatársakat találni. Emiatt a cégek gyakran akkor is megtartják dolgozóikat, amikor átmenetileg kisebb a megrendelésállomány. Inkább finanszírozzák a munkaerő megtartását, mintsem elveszítsék azokat a szakembereket, akiket később nehéz lenne pótolni.

Mennyire szakadt ketté a gazdaság? Mely ágazatok teljesítenek jól, és melyek maradtak le?

A szolgáltatási szektor jelenleg kifejezetten jól teljesít. Az első négy hónap alapján a kiskereskedelem számai is kedvezőek, miközben a turizmusban egyaránt erős a belföldi és a külföldi kereslet. Az építőipar helyzete nehezebb volt az elmúlt években, részben az alacsony megrendelésállomány miatt. Ugyanakkor az uniós források és az új beruházások ezen a területen is fordulatot hozhatnak. Az agráriumban az időjárás továbbra is kulcsszerepet játszik, míg az élelmiszeripar tavaly kifejezetten jó évet zárt, és az idei kilátások is kedvezőek lehetnek.

Néhány éve hozták létre önálló leányvállalatként a specializálódott MBH Befektetési Bankot. Mit csinál most a magyar vagyonos ügyfél? Kockázatot vállal, vagy inkább kivár?

A magyar lakosság alapvetően konzervatív és megfontolt befektető. Az állampapírok továbbra is népszerűek, és sokan tartanak megtakarítást bankbetétben is. Ugyanakkor a befektetési alapok és a részvénypiacok iránt is növekszik az érdeklődés. A külföldi és a hazai részvénypiacokon az elmúlt években jelentős hozamokat lehetett elérni, ami sok befektetőt ösztönzött arra, hogy nyissanak a magasabb kockázatú befektetések felé. 

Mennyire edukáltak ma a magyar befektetők?

A pénzügyi tudatosság egyértelműen javul. Ebben a bankoknak is komoly felelősségük van. Fontos, hogy az ügyfelek tisztában legyenek azzal, milyen kockázatot vállalnak, és milyen hozamot várhatnak el az adott terméktől. Mi azt tapasztaljuk, hogy a lakosság egyre tudatosabban kezeli a megtakarításait.

Térjünk még vissza egy pillanatra a vállalkozásokhoz! Az exportbővítés sok vállalat számára kulcskérdés. Hogyan tudják ezt támogatni?

Az exportáló vállalatok jellemzően a legerősebb ügyfelek közé tartoznak. Ezek a cégek nemcsak a hazai piacon versenyképesek, hanem külföldön is megállják a helyüket. Az Eximbank forrásain, valamint különböző szakmai és nemzetközi partnerkapcsolatokon keresztül segítjük őket. Finanszírozást biztosítunk akár forgóeszköz-, akár beruházási hitel formájában, és támogatjuk a külpiaci terjeszkedést is.

Melyek most a legfontosabb kockázatok és lehetőségek a gazdaság számára?

Alapvetően optimisták vagyunk. Az elmúlt időszakban több kedvező folyamat indult el egyszerre. A forint az elmúlt időszakban 4-5 százalékot erősödött az euróval szemben, ami sok vállalat számára kedvező fejlemény volt. Emellett csökkent az árfolyam volatilitása, ami kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt. A hozamok is jelentősen mérséklődtek, ami a kamatcsökkentések irányába mutat. Ez a finanszírozás költségét is csökkentheti, javítva a hitelhez jutás feltételeit. Emellett az uniós források beáramlása és a beruházások újraindulása érdemi lökést ad a magyar gazdaságnak. A vállalati fejlesztések felgyorsulása, az olcsóbb finanszírozás és a javuló gazdasági környezet már az idei évben is pozitív hatást gyakorolhat a gazdaságra. Ezeket a lehetőségeket ügyfeleink számára elérhetővé tesszük, és kiszolgáljuk a növekvő finanszírozási igényeket.