Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság
K. M. | Csaknem 34 ezerrel, 0,8 százalékkal dolgoztak többen az egy évvel korábbi adatokhoz képest az idei május–júliusi időszakban, a foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 518 ezer volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A vizsgált időszakban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottak száma pedig 49 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 70,1 százalékra emelkedett, a 15–24 éves fiatal foglalkoztatottak száma
9 ezerrel 286 ezerre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk 28,3 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 14 ezerrel 3 millió 454 ezerre változott, foglalkoztatási rátájuk 84,6 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak számát 700 ezerre mérték. Itt a foglalkoztatási ráta 2,8 százalékponttal 56,6 százalékra emelkedett.
A munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt a vizsgált időszakban. A 15–74 év közötti nők esetében 9,5 ezerrel 70 ezerre csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest, az ő esetükben ez a mutató 3,3 százalékon állt. A férfiaknál stagnálás figyelhető meg: 88 ezer maradt a munkanélküliek száma, és 3,4 százalék a rátájuk. Több lett a fiatal munkanélküli, 1 százalékponttal 11,1 százalékra nőtt a rátájuk, és 36 ezren voltak.
A legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi indexe 0,4 százalékponttal 2,9 százalékra csökkent, az 55–74 éveseké pedig 2,6 százalék körül alakult. „A munkában állók száma még soha nem volt ilyen magas, 2010 óta a foglalkoztattak száma több mint 20 százalékkal nőtt Magyarországon” – emelte ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondása szerint egyre egészségesebb a foglalkoztatás szerkezete, a kormány célja továbbra is, hogy mindenki, aki képes rá, dolgozhasson, ezáltal a munkanélküliség mielőbb 3 százalék alá kerüljön.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a foglalkoztatási szint további növelésében segítséget jelenthet egyebek közt a nők és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának növelése, mert az ő munkaerőpiaci aktivitásuk alacsonyabb az átlagosnál. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy az állástalanok több mint 37 százaléka tartósan munkanélküli, vagyis nehezen foglalkoztathatónak minősül.
A másik oldalról viszont talán egyre kisebb lesz az igény az új munkaerőre, mert a globális gazdasági növekedés lassulásával a vállalatok is előbb-utóbb mérséklik a munkaerőigényüket. A foglalkoztatási ráta Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne, összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új álláshely betöltését jelentené. Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a feszes munkaerőpiac és az emelkedő bérek azt sugallják, hogy a belső fogyasztás az idén is fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.
