A Magyar Formatervezési Tanács gondozza a Magyar Formatervezési Díjat. Milyen szempontrendszer alapján ítélik oda?
Ez egy régi, negyvenéves múltra visszatekintő, de folyamatosan megújuló elismerés, és most már hosszú ideje a Design Hét visszatérő, kiemelt eseménye. Mindennel lehet pályázni, ami a formakultúrához kapcsolódik, az ipari dizájntól a művészeti tárgyakig. Sokféle szempontot nézünk, a forma és funkció egységétől a kivitelezés minőségén át a környezettudatosság és fenntarthatóság szempontjáig. Az ötletesség és az eredetiség annyira természetes, hogy már szinte említeni sem kell. Emellett létrehoztunk egy másik elismerést is, amelyet ugyanilyen fontosnak tartunk, ez a Design Management Díj. Erre azok a szervezetek pályázhatnak, amelyek azon dolgoznak, hogy innovációra és kreativitásra épülő hozzáállással sikerre vigyék vállalkozásukat, és hogy ez a szemlélet minél több gazdasági területen elterjedjen. A 21. század, amelyben élünk, egyre határozottabban szól a dizájn fontosságáról, ezt lépten-nyomon tapasztalhatjuk. Szeretnénk felhívni a figyelmet a vizuális kommunikáció fontosságára, a vizuális minőség erejére.
Egyre több szó esik a dizájn gazdaságélénkítő szerepéről is. Hogyan befolyásolja a vásárlási szokásokat a dizájn?
Az értékláncokkal kezdeném, hiszen az alapanyag és a végtermék vagy a szolgáltatás között nagyon sok minden történik. A kereslet-kínálat alakulásában a legnagyobb szerepe a fogyasztói szokások változásának van, ezeket nemcsak megismerni, hanem befolyásolni is szeretnék a piaci szereplők. A fogyasztói szokások alakításának legfontosabb eszköze pedig mostanság az okos dizájnmegoldások alkalmazása lett. A jó dizájn azt fejezi ki, hogy a termék vagy a szolgáltatás, amelyet megvásárolok, az életemet gazdagító, szebbé és tartalmasabbá tevő élményhez juttat, megkönnyíti a mindennapokat. A fogyasztói szokások középpontjába az élményalapú fogyasztás került. Sőt – gyakran a sharing economynak köszönhetően – a közösen átélt élmény fontosabbá vált, mint a birtoklás. De ahhoz, hogy a megosztásban rejlő erőt értelmezni tudjuk, bele kell csempészni a dizájnba valami olyasmit, amitől vonzóvá, ha úgy tetszik, szexivé válik.
És mi lehet ez a hozzáadott pluszelem?
Minden ágazatban más és más, erre nem lehet egységes választ adni. De az biztos, hogy tudatosan át kell gondolni, mit kommunikál az adott termék, mit sugall a színe, miről árulkodik a formája. Ha konkrét példákat mondok, mint a Tesla, az Apple
vagy az Adidas, mindenki érti, mire gondolok, és milyen az, amikor a dizájn brandépítő elemmé válik. A formatervezők részei a mindennapjainknak, a megfelelő dizájn hihetetlen gazdasági értéket képvisel. A kreatívipar egyre erőteljesebben zárkózik fel a vezető iparágak mögé, Magyarországon is arányosan egyre nagyobb százalékát képviseli a GDP-nek.
Mi tartozik a kreatívipar témakörébe?
Sokat vitatkoznak ma a világban arról, hogy mit is fed a kreatívipar kifejezés, mi tartozik bele. Van, aki szerint az alkotófolyamat is része, mások szerint az alkotás független folyamat, és csak az a kreatívipar, ami eljuttatja a fogyasztóhoz a terméket kreatív- és vizuális eszközök felhasználásával. A mi szerepünk a hivatalban és a Magyar Formatervezési Tanács testületében is – és a Design Hét Budapest fesztiválunk is ezt szolgálja – a katalizátoré. Interakciós pontokat hozunk létre, minden programunk arról szól, hogy segítsük a szereplőket egymásra találni. Mintegy 150 programot szerveztünk csak a fővárosban, és több vidéki város, Debrecen, Eger, Győr, Pécs, Sopron és Veszprém is csatlakozott hozzánk.
Van elég dizájnszakember Magyarországon?
A képzési rendszerünk jó, a felsőoktatási intézményeink, mint például a Mome és a BME, valamint a szakiskolák képezni tudják a szükséges szakembereket. Jelentkezők számában és kreativitásban sincs hiány. Leginkább az üzleti világnak kellene felismernie, hogy szüksége van a minőségi dizájnra. Sok múlik a vezetőkön, akik rájönnek, hogy jobban el tudják adni a terméküket a piacon, ha a dizájn segítségével vonzóbbá teszik. A forma, funkció és minőség egysége mellett, az esztétikai igényeken túl ma már a design thinking szempontjának kellene áthatnia a termékfejlesztés egészét. A Design Management Díj éppen azt szolgálja, hogy beszéljünk erről, mutassunk jó példákat, közös gondolkodással fejlesszük a hazai kkv-szektort. A már említett Magyar Formatervezési Díjra idén is sok pályamunkát kaptunk. Termékek, tervek, vizuális kommunikáció és diák kategóriában is értékeltünk. Ennek során a dizájn- és mintaértéket egyaránt néztük, de a legfontosabb kulcsfogalom számunkra az innováció.
Az idei Design Hét Budapest vendégei a balti országok. Miért?
Figyelemre méltó, ami náluk történik, hogy miként tudott egy kis országokból álló régió ennyire megerősödni mind önállóságában, függetlenségében, szemléletében, mind pedig gazdaságában. Van ennek egy fontos üzenete: egy népnek képesnek kell lennie arra, hogy meghatározza magát. Meg kell tudni fogalmazni azt, hogy kik is vagyunk mi. Ehhez kell a jó dizájn és formakultúra, ami hordozza a hagyományainkat, a történelmünket, mégis friss és új. Letisztult értékeket mutat, és üzen az utánunk jövő generációnak. A formakultúra élő nyelv, amely az emberek közötti összekötő kapocsként funkcionál. Mindig lehet egymástól tanulni. Fontos, hogy megismerjük és megértsük egymás nyelvét, és kezdjünk el egymással kommunikálni. A balti országok színvonalas kiállítással és sok programmal érkeznek, bízom benne, hogy lesz lehetőségünk a párbeszédre.
Mivel tudják segíteni, hogy a jó dizájn elterjedhessen?
A magyar gazdaságstratégiában nagy szerepet kap a kreatívipar, és ez nem véletlen, hiszen az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat. Ma már miniszteri biztos − Fülöp József, aki egyben a Mome rektora is − fogja össze azt a munkát, amelynek a lényege első körben a helyzetfeltérképezés, majd később a főbb célok meghatározása. A magyar formakultúra térnyeréséhez, ahhoz, hogy elismerjék az eredményeit és értékeit, gazdasági aspektusból is pontosan fel kell térképezni, milyen erő is rejlik ebben az ágazatban.
Csak Budapesten
150
dizájnprogramot szerveztek
