A MOSZ fél, hogy sok forrás csorog majd vissza
Bő egy évvel az uniós költségvetési ciklus vége előtt már le lehet vonni a következtetést, hogy nem sikerül a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési programban rendelkezésre álló 1332,5 milliárd forintot a gazdák elvárásai szerint és a magyar mezőgazdaság hatékonyságának növelését leginkább szolgáló módon elkölteni – jelentette ki sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Hátrányos a hazai agrártermelők számára, hogy az uniós tagállamok közül a magyar kormány adja a legalacsonyabb nemzeti hozzájárulást, ráadásul ez a 15 százalék a valóságban 11,4 százalék lett, miután az állam az uniós támogatásokat megadóztatja.
A beruházási támogatások elbírálása annyira elhúzódott, hogy ezen idő alatt a költségek drasztikusan, mintegy 30 százalékkal nőttek, ezért a pályázatokat újra kellett tervezni – ami szintén költséges –, gyengébb műszaki tartalommal valósítják meg őket, és sokan el is álltak a projektjüktől. A 30 százalékos drágulás és az egyéb költségek növekedése sok esetben a támogatás elvesztését okozza – mondta a MOSZ-elnök.
Nagy Tamás szerint nem hozott eredményt az sem, hogy a program beruházási célú forrásait – a MOSZ szerint diszkriminatív módon – 80 százalékos arányban a kis- és középvállalkozások kaphatták. Erre példa az állattenyésztés, ahol például a sertésállományban a nagyüzemekben tartott állatok aránya úgy emelkedett az elmúlt években 66-ról 82-83 százalékra, hogy közben csökkent az állatok száma, vagyis a kistermelők nagyon nagy arányban hagytak fel a tenyésztéssel.
A MOSZ azt kéri, hogy a kormány soron kívül mérje fel a bennragadó forrásokat, és egyszerűsített pályázati formában, fejlesztési célokra hirdesse meg őket a gazdálkodóknak. Emellett a fejlesztési támogatások megadóztatásának eltörlését és a mintegy 70 milliárdos, de a jelek szerint felerészben szintén ki nem fizetett tehén-állatjóléti támogatások kifizetését is elvárják.
