A szolgáltatások is nyomták a GDP-t

A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél pedig 1,1 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye – erősítette meg második becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez a szolgáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,7 százalékpont. Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az, hogy a szolgáltatások, azokon belül is a kereskedelem, a turizmus és a szállítás, raktározás növekedése még gyorsult is, elsősorban a dinamikusan emelkedő keresetek eredménye. A mezőgazdaság teljesítménye semlegesen hatott a GDP-re a vizsgált negyedévben, ám Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy a csökkenő teljesítményű mezőgazdaság a következő negyedévekben akár negatív irányba is húzhatja majd az adatot.

A lakossági fogyasztás 2,5 százalékponttal, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A beruházásoknál az építés mellett a gépek és berendezések kategóriája is nagymértékben nőtt, ami Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra. A belföldi felhasználás 6,1 százalékkal növelte, a külkereskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal – ezen belül az áruforgalom nettó exportja 1,5 százalékkal – csökkentette a növekedés ütemét. Virovácz Péter a lassuló ipari növekedéssel és a külkereskedelmet érintő világpiaci zavarokkal magyarázta, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a nettó export a második negyedévben ismét visszafogta a gazdaság növekedési ütemét.

Az ipar teljesítménye 3,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, az első negyedévi 5,9, illetve 5,8 százalékos növekedés után – nem meglepő módon a hajtóerő a közútijármű-gyártás volt. Az építőipar hozzáadott értéke 27,8 százalékkal nőtt, ez visszacsúszás az első negyedévi 46,7 százalékot követően. Németh Dávid szerint a nemzetközi gazdaság lassulása nem sok jót ígér a magyar ipar számára.

Továbbra is a magyar gazdaság növekszik a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, ráadásul nemcsak a lakossági fogyasztás, hanem a mögötte lévő bérnövekedés is magas – kommentálta az adatokat Varga Mihály pénzügyminiszter, kiemelve, hogy alapvetően a szolgáltatói szektor teljesítménye segítette a gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás és a beruházások mellett. Varga szerint a beruházási boom nem áll le: jó eséllyel idén meghaladjuk a tavalyi 8500 milliárd forintos beruházási értéket.

Az év második felében lassulni fog a gazdasági növekedés, a kilátások alapján a K&H Bank vezető elemzője szerint az idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP, jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-bővülést tart elképzelhetőnek. Virovácz Péter az év második felében is közel 4,5 százalékos átlagteljesítményre számít, így 2019 egészét tekintve 4,7 százalék lehet a növekedés. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője nem vár lényeges változásokat a növekedést meghatározó tényezőkben, a gazdaság összességében 4,5 százalékkal nőhet az idén. A jövő év lassulást hozhat, miután a bérek növekedési üteme kisebb lehet, a beruházásokat már kevésbé támogatják az EU-s források. Az Erste előrejelzése szerint a növekedési ütem jövőre a 3–3,5 százalékos sávba kerülhet.