Csökkent a szegénység, de az uniós átlag felett van

K. M. I. | A szegénység és az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség az egyik legnagyobb akadálya a szolidáris, tudásalapú, egészséges társadalom megteremtésének a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia szerint. Magyarország jobb helyzetben van az uniós átlagnál a szegénységi arányt tekintve: a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkezők aránya a teljes népességre vetítve 13,4 százalék volt tavaly, míg az uniós átlag 16,9 százalék – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2018 című kiadványából. Erősen árnyalja a képet, hogy a magyar átlagjövedelmi szint az egyik legalacsonyabb az unióban, abszolút értéken tehát nincs kedvező helyzetben Magyarország.

Tavaly a 0–17 és a 18–24 éves fiatalok szegénységi aránya 13,8 és 17,4 százalék volt, az 50–64 éveseké pedig 14,5 százalék. A legkedvezőbb helyzetben a 65 év felettiek voltak 9,8 százalékkal. A tartós szegénységi arányszám az utóbbi két évben 6 százalék körül alakult, de viszonylag sokan élnek a tartós szegénységi arány határvonala körül. A tartós szegénység inkább a férfiakra jellemző Magyarországon, míg az Európai Unió egészében a nők a veszélyeztetettebbek. A súlyos anyagi deprivációban élők arányát tekintve az EU átlagánál kedvezőtlenebb helyzetben van Magyarország. Míg az uniós átlag az elmúlt tíz évben rendre 10 százalék alatt maradt (2017-ben 6,6), a hazai adatok minden évben meghaladták ezt: 2017-ben 14,5, tavaly 10,1 százalékot tett ki az érintettek aránya.