Egyedi döntéssel simítottak a kondíciókon

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a meghatározó monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, vagyis az alapkamat továbbra is 0,90 százalékon, a jegybanki betéti ráta pedig mínusz 0,05 százalékon áll.

Ugyanakkor – immár az inflációs jelentés legfrissebb adataira támaszkodva – a tanács úgy ítélte meg, hogy míg korábban a kockázati pálya szimmetrikusan alakult, mostanra – miként azt augusztusban előzetesen már jelezték – a lefelé mutató kockázatok erősödése miatt aszimmetrikus lett. Az MNB által figyelt főbb mutatók közül ugyanis mára csak a magasabb bérnövekedés és a dinamikus fogyasztásbővülés jelent felfelé mutató kockázatot, míg a romló globális konjunktúra erősebb dezinflációs hatása, a nagyberuházások esetleges elmaradása és az ebből következő alacsonyabb beruházási aktivitás már lefelé mutató kockázatot jelez. Nagy Márton, a jegybank alelnöke szerint, mivel a nagyberuházásokat külföldi cégek, azaz a beruházási import hajtja, kockázatot éreznek abban, hogy a gazdasági problémák miatt bizonyos cégek a beruházásaik elnapolásáról, felfüggesztéséről dönthetnek, s arra is figyelnek, hogy egyes nagy állami beruházásokat a kabinet a jövő évről 2021-re tolhat. A jegybank szerint a fogyasztói árindex értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a

3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban kissé emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken.

A monetáris tanács egyetlen helyen lépett: a negyedik negyedévre megcélzott, átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárddal 300–500 milliárd forintra emelte. Nagy Márton emlékeztetett: a harmadik negyedévre meghatározott 200–400 milliárdos sáv mellett most úgy látszik, hogy az átlagos összeg 300 milliárd körül alakulhat. A jegybanki alelnök szerint a mostani emelés a júliusi lépés utáni visszalépés. Az MNB prognózisa szerint a visszavett likviditás vélhetően növekedni fog, de az emelkedés mértéke nagyban függ az állam év végi költekezésétől és attól is, hogy mennyi pénz érkezik az uniós utalásokból.

A lépés a monetáris kondíciók simításaként, finomhangolásaként és nem enyhítéseként értendő – mondta Nagy Márton, aki szerint ennek a Bubor-kamatokra minimális hatása lesz, hiszen a korábbi 25-26 bázispontról a kamatok egyébként is visszatértek 21 bázispontra, további számottevő mozgás nem várható. Adatvezérelten, negyedévente egyedi döntésekkel alakítja a monetáris folyamatokat a tanács, amely az alelnök szerint a jövőben is nagyon óvatos lesz. Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, az árfolyamot a piac befolyásolja. A forint árfolyama egy inputnak számít, a monetáris politika csak öt-nyolc negyedévvel később reagál a folyamatokra. Az MNB az inflációs számításait a szeptember

18-i árfolyammal számolta – mondta az alelnök, aki kérdésre megerősítette, hogy az alacsony importált infláció és a gyenge forint kioltja egymást.