Elöregedés ellen egyelőre nincs orvosság

Több mint 60 százalékban a négy szomszédos országban, Romániában, Ukrajnában, Szerbiában és Szlovákiában születtek azok a Magyarországon élő polgárok, akiknek a szülőhelye külhoni. Ők némileg javítják az eltartottsági rátát, miután kormegoszlásuk kedvezőbb a teljes hazai népességhez viszonyítva: 69 százalékuk tartozik a gazdaságilag aktív, 15–59 éves korcsoportba, míg a teljes népességben ez az arány csupán 59 volt az év elején – számol be a Központi Statisztikai Hivatal A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2018 címmel a napokban megjelentetett legfrissebb elemzésében. A tanulmány – amely kiemelten kezeli a fejlett

európai társadalmakat egyre nagyobb mértékben sújtó elöregedést és a termékenységi ráta csökkenését – arra figyelmeztet, hogy a jelenleg 55 százalékos eltartottsági ráta hazánkban 2062-re éri el a maximumát, amikor ezer aktív korúra, azaz 15–64 évesre 790 inaktív korú juthat. Az átlagosnál nagyobb értékek Franciaországban, az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban vannak, ahol a termékenység az uniós átlag feletti, és ehhez magas várható élettartam párosul. Az átlagosnál magasabb még a ráta a déli országok közül Görögországban és Olaszországban, ahol a legmagasabb az időskorúak aránya az Európai Unióban. Magyarország az 55 százalékos értékével az alacsonyabb eltartottsági rátájú országok közé tartozik, ennek oka elsősorban az európai viszonylatban alacsonyabb várható élettartam és a kedvezőtlen termékenység – írják a szakértők. A termékenységi ráta értéke két éve már 1,49, ami a társadalmi reprodukció szintjétől 29 százalékkal marad el. A népesség csökkenésének mérséklésére elsősorban a családokat és a gyermekvállalást támogató intézkedések kialakítása szolgálhat – emeli ki a KSH elemzése a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiára utalva, amely a stabil, kiszámítható családtámogatási rendszert, a gyermekeket nevelők munkával kapcsolatos jogszabályi védelmét is célul tűzte ki.

A szegénységi arány csökken, a 18–24 évesek körében nőtt tavaly, a legmagasabb a mutató a legfiatalabbak, a legalacsonyabb a legidősebbek körében. A relatív jövedelmi szegénységi küszöb az uniós átlag alatti, két éve a lakosság 13,4 százaléka volt az EU-metodika által számolt érték (a medián ekvivalensértéket jelentő jövedelem 60 százaléka) alatt.

A születéskor várható élettartam 2016-ban a férfiaknál 72,4, a nőknél 79,2 évvel volt a csúcson, azóta a nőknél mérséklődött. Magyarországon több mint kétmillió felnőtt dohányzik napi rendszerességgel, a nők egyötöde és a férfiak egyharmada. Érdekesség, hogy a férfiak körében csökkent, a nők esetében stagnál az utóbbi másfél évtizedben a dohányzók aránya.

Az emberi erőforrások elemzése során a lakáskörülmények és az egészségi állapot kutatása is kiemelt terület, de az is jól látható, hogy a fenntartható fejlődést övező kedvező és kedvezőtlen folyamatok párhuzamosan vannak jelen világszinten és Magyarországon is. Egyes pozitív környezetvédelmi intézkedések sikere, így az ózonkárosító vegyületek kibocsátásának csökkentése mellett fokozódó nyomás is terheli erőforrásainkat, mint például a növekvő népesség emelkedő fogyasztása – összegzik a kiadványban.

A magyarországi eltartottsági ráta

55

százalékos mértéke Európában alacsony