Hitelezési túlkínálat alakult ki a hazai piacon
Sz. E. | A magyarországi hitelezési konstrukciókról Bertalan Balázs, a Takarékbank vállalati üzletági vezetője elmondta: az európai átlagtól a hazai hitelállomány el van maradva, és összességében a visegrádi országokétól is. Hozzátette, hogy a növekedés üteme viszont jóval meghaladja az uniós ütemet. „Ha éves szinten a 10 százalékot tudnánk tartani, jelentősen megnőne a hitelezés” – tette hozzá. Véleménye szerint a hitelkérelmek negatív tendenciát mutatnak: számos hitel bedől.
Fetter István, a CIB Bank kisvállalati szegmensének vezetője elmondta: több mint 55 ezer kkv-ügyfele van a kereskedelmi banknak Magyarországon: ebből 7 ezer ügyfél finanszírozott. „Az ügyfelek döntő többsége azért nem finanszírozott, mert vannak olyan szegmensek, ahol ennek az igénye nem lép fel” – tette hozzá. Arra is rámutatott, hogy jelenleg az összes bank finanszírozni szeretne, emiatt abszolút túlkínálat van a piacon. Ezen azonban érdemben tudnak segíteni az állami szereplők: például a Magyar Nemzeti Bank, az Eximbank vagy a Garantiqa Hitelgarancia is – tette hozzá.
Garamvölgyi Balázs, a Magyar Fejlesztési Bank EU
és üzletirányítási divíziójának ügyvezető igazgatója elmondta: fontos, hogy a 2014–2020-as időszakra elérték a 200 milliárdos támogatói hitelt összesen 15 ezer kkv-s ügyfél számára, döntő többségben forgóeszközhitel keretében. Hangsúlyozta: tudatosítani kell az ügyfelekben, hogy nem ingyenpénzről szól a hitelezés, tudják az ügyfelek, hogy mire használhatják fel a hiteleket, ebben pedig a fejlesztési banknak is van szerepe, hogy célzottan szólítsa meg a megfelelő célcsoportot.
