A hazai szarvasmarha-tenyésztők a világon az elsők között kezdtek készülni a most beköszönő klímaválságra. Mára sokan közülük nemcsak új technológiákkal tartják az állataikat, de megszülettek, sőt tovább szaporodtak azok a szarvasmarha fajták is, amelyek a korábbiaknál sokkal jobban bírják a meleget. Az ilyen új fajták hazánkba kerülése is különleges, mondhatni ugyanis egy aktatáskában érkeztek Magyarországra.
Az éghajlatváltozás már jó 15 éve elérte a szarvasmarha-tenyésztést – mondja Márton István, a Húsmarha tenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetségének elnöke – és leginkább a legelőn tartott húsmarha tartását sújtotta. Az állattartóknak meg kellett barátkozniuk azzal, hogy a tél viszonylag meleggé vált, kevés faggyal, ellenben sok csapadékkal, ami feláztatta a legelőket. A tavasz viszonylag csapadékos, a nyár közepe pedig forró és száraz lett. Ez azt jelentette, hogy a legelők tavasszal adtak bőséges takarmányt, nyáron viszont a kiszáradt legelők miatt ezt szántóföldi terményekkel kellett pótolni.
A „think globally, act locally” azaz a „gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan„ elvének megfelelően a marhatartók tehát elkezdtek azért lobbizni, hogy változzon a hazai szabályozás, és a tavaszi legelőket nitrogén-tartalmú műtrágyával kezelhessék, így növelhessék többszörösére annak hozamát. A tavaszi legelőket aztán többször kaszálva, a szénát kiszárítva és elraktározva a takarmány így a forró nyárra is elég lehet és kiváltja a szántóföldi növények etetését. Közben a téli szabadföldi tartást is újragondolták, hiszen a nedves hideget a szarvasmarha nem bírja, termelése jócskán visszaesik ilyen klímában.
A tartási technológiák átalakítása mellett azonban a régi fajtákat is úgy szelektálták, hogy az utódok egyre jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz. Kiderült, hogy a hereford és a limousin fajták erre szelektált utódai is jól viselik az új körülményeket. Az éghajlatváltozás ugyanis nemcsak azt hozta, hogy a szarvasmarhák termelékenysége akár 30 százalékkal is visszaesik, de azt is, hogy számos új betegség támadja meg az állatokat. Így a klímaválságnak „köszönhetjük” a kéknyelv betegséget, a bőrcsomósodás kórt, valamint a szúnyogok által terjesztett egyéb betegségeket is. Mára ezért is kapott sokkal nagyobb hangsúlyt az ilyen fertőzések megelőzése.
Az itthon tartott szarvasmarha-fajtákban rejlő lehetőségek kihasználása azonban mára a határaihoz ért – erről már Húth Balázs, a Kaposvári Egyetem intézeti tanszékvezetője beszél. Mint mondja, ezért kellett néhány éve alaposan körbenézniük a világban, és egészen új szarvasmarha-fajtákat keresni. Megvizsgálták tehát a mostani meleg, hazai klímához hasonló területek állatállományát. Így esett a választás az Ausztráliában honos murray grey-re, amely jól viseli az extrém meleget és szárazságot.
A hústípusú szarvasmarha-fajta külleme is szép, ám ennél még kalandosabb, ahogy hazánkba érkezett, a tenyésztők ugyanis a Kaposvári Egyetem segítségével mélyhűtött embriókat hoztak be az országba. Ennek az eljárásnak – amelyet az egyetemi központban évek óta hatékonyan alkalmaznak – az előnye, hogy nem kell magát az állatot drágán, sok kényelmetlenség és rizikó mellett nagy távolságokra szállítani. Az embriók mélyhűtve elférnek akár egy aktatáskában is, a célállomáson pedig úgynevezett recipiens állatokba ültetve fejlődnek ki.
Húth Balázs elmondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az így megszületett szarvasmarhák tökéletesen alkalmazkodtak az új környezethez, és bármilyen – akár gyenge minőségű anyaállat is – ki tudja őket hordani. Ezen kívül, ami nagyon fontos, a korábbi eljárásokhoz képest nem csak a kiváló bikák jó tulajdonságai adódhatnak így át az utódoknak, de a jó tulajdonságú anyaállatok szerepe is megnőhet a tenyésztésben.
A murray grey húsmarha hazai tenyésztését Mihalecz András kezdte el, aki mára a tenyésztőszervezet, a Murray Grey Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője is. A négy éve kezdett munka eredményeként ma már a sokadik generáció állatait mutatja be országszerte.
Mint mondja, az ausztrál eredetű marha egyik erőssége a nagyfokú hőstressztűrő képesség, amit elsősorban az ezüstös világos színű szőrzetének köszönhet. Ez jól veri vissza a fényt, így a marha külső hőmérséklete jóval alacsonyabb a legnagyobb melegben is, mint versenytársaié. Ez pedig azt jelenti, hogy nem viseli meg annyira a meleg, így a hízékonysága és a szaporodási mutatói is jobbak, mint más hazai fajtáké. Ez pedig akkor, amikor a lassabb hízásból vagy a kevesebb utódból milliárdokban mérhető az elmaradt gazdasági haszon, igencsak fontos tulajdonság – teszi hozzá.
A murray grey egyébként húsformáit tekintve is felveszi a versenyt a többi fajtával, és a húsa márványozottsága, íze is elég jó.
Szakértők azonban mindig elmondják, nemcsak a felmelegedéshez kell majd a jövőben hozzászoknunk, hanem ahhoz is, hogy az eddig tenyésztett kiváló ízű húst állataink, vagy kiváló ízű gabonáink, gyümölcseink, zöldségeink nem bírják az extrém meleget és lassan eltűnnek az asztalunkról. A jövőben tehát be kell érjük a szerényebb minőségű, ám a klímaváltozást elviselő új fajták adta élelmiszerekkel.
