Érdemes alaposan figyelni a részletekre
Az International Labour Organisation statisztikája szerint az Európai Unióban 2017 végén már 17 százalékot tett ki a távmunkában foglalkoztatottak aránya. Bár Magyarországon ez a folyamat lassabban zajlik, nincs kétség, hogy a távmunkavégzés itthon is rohamosan terjed – hívta fel a figyelmet dr. Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje, feltéve a kérdést: mit kockáztat az a munkáltató, aki nem az irodában foglalkoztatja az alkalmazottját?
A munkahelyen a munkáltató felelőssége, hogy a munkabiztonsági és egészségügyi körülményeket biztosítsa és rendszeresen ellenőrizze. A távmunkára vonatkozó szabályok nem tartalmaznak munkahelyi biztonsággal kapcsolatos speciális előírásokat. Ezért a munkáltatónak távmunka esetén is meg kell arról győződnie, hogy biztosítva van-e a munkavégzés biztonsága – annak ellenére, hogy ez esetenként rendkívül életszerűtlen és bizarr helyzetekhez vezethet –, aki ezt elmulasztja, az akár súlyos kártérítési következményekkel is számolhat.
Hasonlóan érdemes megvizsgálni néhány kérdést, ha a home office külföldről való munkavégzést jelent. A magyar munkáltató a külföldi munkavállalója távmunkavégzésére is értelemszerűen a magyar jogot szeretné alkalmazni, hiszen azt ismeri. Ennek nincs akadálya, mivel az irányadó szabályok szerint a felek szabadon állapodhatnak meg a munkavégzés jogában, azt azonban ilyenkor is figyelembe kell venni, hogy ez nem foszthatja meg a munkavállalót azon előnyöktől, amelyeket részére a munkavégzés helye szerinti jog biztosítana. Ilyen eset lehet, amikor a munkavállaló esetleg több szabadságot akar kivenni, mint amennyi neki a magyar munka törvénykönyve alapján járna, vagy ilyenek a magyar viszonyokhoz képest lényegesen nehezebb felmondásra vonatkozó szabályok. Ezeket a kérdéseket már a munkaszerződés megkötésekor szem előtt kell tartani.
Távmunkában foglalkoztatott külföldi esetén fel kell továbbá készülni arra, hogy a társadalombiztosítási és adókonzekvenciák a szokásostól eltérően alakulnak. A külföldi munkavállaló, ha otthonról végzi a feladatát, a saját tb-rendszere alatt marad. Az utána fizetendő járulékot nem a munkáltató fogja levonni a fizetésből, hanem ennek megfizetéséről a munkavállalónak magának kell gondoskodnia – ideértve a megfelelő hatósági adminisztrációt is.
Általánosságban, a munkabér utáni jövedelemadót is a munkavégzés helye szerinti országban kell fizetni. Kérdések merülhetnek fel azonban akkor, ha a távmunkában foglalkoztatott alkalmasint Magyarországra jön, és a munkáját – akár minimális részben – a foglalkoztatója irodájában végzi. Kell-e ilyenkor osztani az alapot, és a magyar foglalkoztatásra jutó szja-t itthon kell-e befizetni? A válasz elvileg igen, de nem lenne meglepő, ha a gyakorlatban ez keveseknek jutna eszükbe.
Alternatívák
A sok komplikáció és a szigorú munkavédelmi felelősség értelemszerűen veti fel
a kérdést: megéri‑e egy-egy munkavállalót home office-ban foglalkoztatni? A távmunka népszerűségének ugrásszerű növekedése azt mondatja, hogy igen. Addig is azonban, amíg a jogalkotó egyes munkajogi szabályokat nem szab át megfelelően a távmunka kereteire, a feleknek érdemes meggondolniuk, hogy munkaszerződés helyett esetleg más foglalkoztatási formát (például megbízási vagy vállalkozási szerződést) alkalmazzanak. | vg
