Fenntarthatatlan a jelenlegi vízgazdálkodás

Homokzsáktól a drónokig címmel rendeztek konferenciát az árvízi biztonságról Budapesten, amelyen Áder János köztársasági elnök videóüzenetében így fogalmazott: „A felgyorsuló klímaváltozás a szemünk előtt játszódik le, hatásai döntő részét a vízen keresztül érzékeljük.” A köztársasági elnök elmondta: az elmúlt évek azt mutatták, hogy a magas és az alacsony vízállási rekordok is gyorsabban dőlnek meg, mint bármikor történelmünk során. Az Új Vásárhelyi-terv végrehajtásakor olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szolgálják az árvízvédelmet, a mezőgazdaságot, a természetvédelmet vagy akár a turisztikai célokat.

Áder János megfogalmazása szerint a következő években „a gumicsizmák mellett nemcsak drónokra lesz szükség, hanem a mesterséges intelligenciát is bevető adatfeldolgozásra, a blokklánc-technológiára, továbbá a természet- és társadalomtudományi, valamint a közgazdasági ismeretek magasabb szintű összekapcsolására is”. Mint mondta, azóta tanuljuk a megelőzést és az alkalmazkodást, amióta megtelepedtünk a Kárpát-medencében.

A klímaváltozás hatásai 80 százalékban a vízen keresztül manifesztálódnak – mondta előadásában Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. Álláspontja szerint a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem fenntartható, paradigmaváltásra van szükség minden szinten, köztük az árvízkezelés terén is. A víz szempontjából releváns adatok száma nagyságrendekkel nőtt. Ismertette a mesterséges intelligencia, a big data, a nagyon gyors adaptív algoritmusok alkalmazási lehetőségeit. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberiségnek több tározótérre lesz szüksége ahhoz, hogy garantálja az élelmiszer-, víz- és energiabiztonságot.

A reaktív árvízvédelem zsákutca, kudarchoz fog vezetni, helyette proaktív árvízvédelmi gyakorlatra van szükség – jelentette ki Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését is említve szólt a töltések felülvizsgálatáról, megerősítésük fontosságáról. A hullámterek kezelésével kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a folyamatos töltésmagasítás nem fenntartható, a proaktív fenntartás alapja a nagyvízi mederkezelés. Azt is hangsúlyozta, hogy önmagában a vízügyi innováció nem elegendő, természetvédelmi innovációra is szükség van, konkrét javaslatként egy hullámtérkutató intézet felállítását szorgalmazta.

A tanácskozás szervezői szerint el kell jutni odáig, hogy az ármentesítés ne csak az emberi igényeket szolgálja, mi is igazodjunk a folyók természetéhez.