Magyarország gazdasági fejlettsége tavaly tovább közeledett az uniós átlaghoz, amihez hozzájárult a magyar gazdaság fenntartható kifehéredése – mutatott rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) zárszámadási jelentése mellé csatolt makrogazdasági elemzés. A feketegazdaság mérete az évtized elején becsült 24 százalékról 2016-ra 20 százalék közelébe zsugorodott elemzők szerint, erről tényadat nem áll rendelkezésre, és frissebb kalkuláció sem. A be nem szedett általános forgalmi (áfa) mértéke a 2013-as 21 százalékról 9 százalékra csökkent 2018-ra Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint, aki erről a közelmúltban nyilatkozott.
Egy másik megközelítés a The Economisté, a gazdasági hetilap a kártyás fizetések arányához kötötte a feketegazdaság méretét, és arra következtetett, hogy minél gyakrabban fizetnek készpénzmentesen az emberek, annál kisebb a feketegazdaság az adott országban, vagyis a kormányoknak ezt a fizetési megoldást célszerű támogatniuk.
A feketegazdasággal kapcsolatos problémák országonként eltérnek: van, ahol a feketefoglalkoztatás a fő gond, máshol a számlaadás elkerülése – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. Magyarországon az elmúlt években több intézkedés történt a feketegazdaság visszaszorítására. Csökkentek a munkát terhelő, korábban rendkívül magas adók, illetve járulékok, ezért kevésbé csábítja a vállalatokat a terhek megfizetésének kikerülése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az adóék (a munkára rakódó teher) a 2011-es 49,5 százalékról 2018-ra 45 százalékra esett, ami persze még mindig jóval magasabb az OECD-ben mért 36 százalékos átlagnál, de a következő években tovább mérséklődhet. Javult az áfabeszedés ellenőrzésének lehetősége is az online pénztárgépek használatával, ezért a korábbinál sokkal kevesebb mód van csalásra annak ellenére, hogy a 27 százalékos hazai adókulcs a világon a legmagasabb.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
