Hatszázmilliárdot hívtunk le az idén

A 2014–2020-as uniós ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 39 százalékát már átutalta Brüsszel, a múlt év végi részeredményekhez képest az idei első három negyedévben 8 százalékponttal kúszott fel a mutató – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Az évtized végéig tartó hétéves időszakban hazánk 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből eddig 9,68 milliárd eurót folyósított, ami 3242 milliárd forintnak felel meg, ebből a január–szeptemberi időszakban érkezett 1,83 milliárd euró, azaz 613 milliárd forint.

A forráslehívási rangsort tekintve Magyarország a – most még – 28 tagú uniós mezőnyben a 12. helyet foglalja el, a 39 százalékos részaránnyal éppúgy felülmúlja az uniós átlagot, mint a 8 százalékpontos kilenchavi bővüléssel, hiszen ez idő alatt az EU-tagállamok átlagosan 27-ről 35 százalékra léptek előre. Bár 4 százalékponttal meghaladjuk az uniós átlagot, ne feledjük el, hogy Finnországon (60 százalék) kívül Írország (54), Luxemburg (54) és Ausztria (53) beruházásai, fejlesztései is olyan stádiumban vannak, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források több mint felét. A kört a 2004-ben csatlakozó országokra szűkítve azt látjuk, hogy csak Észtország (46 százalék), Ciprus (43) és Litvánia (40) jár valamivel előrébb, Lettország ugyanúgy 39 százalékon áll, megelőzzük viszont Lengyelországot (36), Szlovéniát (33), Csehországot (33), Szlovákiát (29) és Máltát (32) is.

A támogatások odaítélése alapján – a bizottsági adatbázis szerint – Magyarország az EU éllovasa 109 százalékos mutatóval. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány az előzetesen megállapított uniós társfinanszírozású keret 10 százalékos állami kiegészítéséről döntött. Fél évvel ezelőtt még az élmezőnyön belül is 20-25 százalékos volt a magyar előny, azóta viszont már Írország és Málta is kötelezettséget vállalt a rá eső támogatási keret 94 százalékára, rajtuk kívül Ciprus (91), Finnország (91), Portugália (88) és Hollandia (87) alkotja e téren az élmezőnyt.

Az Európai Bizottság adatai is rávilágítanak, hogy bár némileg zárult az olló, továbbra is tetemes a különbség Magyarországon az uniós támogatások állami megelőlegezése és utólagos brüsszeli ellentételezése között. Ezért az államháztartási hiány kordában tartása miatt is fontos, hogy az előfinanszírozás ne üssön rést a költségvetés pajzsán. Ez a fejlesztéspolitikai manőver egyelőre nem is okoz gondot, hiszen az államháztartás központi alrendszerének hiánya augusztusban 158 milliárd forint volt, így a deficit az első nyolc hónapban 510,8 milliárd forintot tett ki, ami az éves terv 51,2 százaléka. A 952,5 milliárd forintos uniós kiadással szemben az utófinanszírozás alapján 467,3 milliárdos bevételt könyvelhettek el.

Ezután szeptemberben azért ugorhattak meg a bizottsági kifizetések, mert számos vitát sikerült tisztázni Brüsszel és a kormány között. Nem rendszerszintű problémáról van szó, de van néhány nagy összegű fejlesztési csomag, amelyhez addig nem küldött ki Magyarország számlákat, amíg nem sikerült közös nevezőre jutni. Idetartozik a Környezeti és energiahatékonyság operatív programban a 420 milliárd forintos szennyvízberuházás mellett mintegy 350-400 milliárd forintnyi önkormányzati fejlesztés is a Terület- és településfejlesztési operatív programban. Ez utóbbiba egészségügyi és szociális projektek, iskola- és óvodafelújítások is tartoznak.