Iskolapadba ülnének az ingatlanosok

Hiánypótlónak számít a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) most elkészült átfogó felmérése a hazai ingatlanközvetítőkről. Az Ipsos együttműködésével, három hónapon át, 360 személy megkérdezésével készült kutatás eredményét a MAISZ megújult ingatlanközvetítői tagozatának mai szakmai konferenciáján hozzák nyilvánosságra. Kövesdi Marcell, a tagozat elnöke a Világgazdaság érdeklődésére közölte, tudomása szerint még sosem készült ilyen széles körű, reprezentatív felmérés a területen dolgozókról. Az eredmények egyértelműen alátámasztják azt, amiről már jó ideje szó van, és maguk az érintettek is szükségét érzik, nevezetesen, hogy hiányoznak az államilag támogatott szakmai képzések és továbbképzések. Erre az OKJ-s képzések átalakítása adhatna teret, de – mint Kövesdi Marcell rámutatott – nem tudnak ezt célzó egyeztetésekről. Miután a napokban kijött OKJ-s kormányrendeletben szereplő listában nem jelenik meg az ingatlanközvetítés, most az merült fel az érintettekben, nem kizárt, hogy iskolarendszerű képzést kap a terület.

Az ingatlanosok körében készült felmérés eredménye sokatmondó: a megkérdezettek 91 százaléka tartja fejlesztendőnek az oktatást, 72 százaléka gondolja úgy, hogy nem elegendő az OKJ-s képzés, 59 százaléka nem kapott gyakorlati képzést, és 97 százalék tartja fejlesztendőnek magát. Az ingatlanközvetítők munkáját eladói és vevői oldalról is értékeltették, és az eredmény kevésbé lehangoló, mint amire számítottak – mondta a MAISZ szakembere. Az eladók 40 százaléka válaszolta, hogy nem keresné újra és nem ajánlaná az értékesítőt, akivel dolgozott, amit meg is lehet fordítani, és úgy értékelni, hogy 60 százaléka viszont elégedett. Vevői oldalról kedvezőbb a helyzet, körükben 80 százalékos elégedettséget mért az Ipsos. Fej lődni van miért és van hová, ezért is tartja fontosnak a MAISZ a rendszeres szakmai továbbképzéseket. A felmérés szerint például tízből négy értékesítő nem tölt fel alaprajzot a hirdetéshez, 45 százalék nem tart fenn rendszeres kapcsolatot ügyfelével, noha átlagosan hetente 55 órát dolgozik, ami jelentősen meghaladja az átlagot, és egyetlen óra híján a hét minden egyes napjára vetített nyolcórás munkaidőnek felel meg. Az átlagos havi tranzakciószám közvetítőnként 0,7 lakás, ami éves szinten 8,4 ingatlan értékesítését jelenti. Az átlagosan négyfős ingatlanközvetítő irodák havonta 6,5 megbízáshoz jutnak, és 2,7 lakást értékesítenek. Másik irodával együttműködni viszont kevesen hajlandók, a közvetítők 63 százaléka még soha nem értékesítette a más irodánál szerződtetett lakást, noha ez lenne a hatékonyság növeléséneke az egyik fontos eleme – hangsúlyozta az ingatlanközvetítői tagozat elnöke külföldi példákra hivatkozva.

A közvetítői jutalék mértékét a megbízók a piaci átlag felében, 1,5-2 százalékban tartanák reálisnak. Az utóbbi években felmentek az ingatlanárak, a közvetítők jövedelme viszont nem ugrott meg olyan mértékben, mint amit az árrobbanással összegszerűen is megnövekedett jutalék indokolhatna, hiszen kevesebben vették igénybe a szolgáltatásaikat. Most, a piac lassulásával, megint kezd nehezebbé válni az eladás, és elkezd növekedni az ingatlanközvetítők aránya a tranzakciók körében. A MAISZ ezért is tartja időszerűnek a felmérést, amelynek eredményeit, vagyis az érintettek helyzetértékelését és várakozásait megismerve célzottan kezdeményezhet tárgyalásokat a szükséges változtatások érdekében a kormányzat illetékeseivel.

n Milliók helyett

Az átlagos lakásárakkal számolva az irodai és egyéb jutalékok levonása után havonta 400 ezer forint átlagos nettó bevétel marad egy közvetítőnél. Az átlag azonban jelentős eltéréseket takar, vannak, akik milliókat keresnek havonta, és olyanok is, akik több hónapig próbálkoznak sikertelenül, majd új munka után néznek. Az előképzettséget nem igénylő területen óriási a fluktuáció. | VG