Kevés lesz és megkésett a fiskális stimulus

VG: A beérkező adatok alapján valós az euróövezeti recessziós veszély?

Christian Ketels: Mély válságot nem várok, inkább egy elnyújtott, gyenge periódust alacsony növekedéssel. Természetes folyamat a lassulás, az euróövezet a gazdasági ciklus végére ért, és külső és belső politikai kockázatok is terhelik. Ehhez járul hozzá, hogy az uniónak amúgy is komoly változáson kell keresztülmennie: digitalizálódnia kell, és alkalmazkodnia a klímaváltozáshoz.

Működhet az Európai Központi Bank új lazítócsomagja?

Egyelőre a részvénypiacok oldaláról látható pozitív hatás, de nem tudni, hogy a reálgazdaságban ez működni fog-e. Ugyanakkor a csomagnak önmagában nem is kell működnie, Draghi is hangsúlyozta, hogy szükség van a tagállamok hozzájárulására.

Nem áttörése a fiskális és monetáris politika közti határnak, hogy az EKB-elnök költekezésre szólítja fel a tagállamokat?

Nem, inkább azt a felvetést látom a határ megsértésének, hogy a jegybankároknak legyen konkrét beleszólásuk a fiskális stimulusba. Jobban aggaszt, hogy a költekezés túl kevés lesz, és túl későn érkezik majd: egy infrastrukturális program hosszú idő, és csak akkor hatásos, ha valós igényt elégít ki. Sokat számít a piaci pszichológia is: a piac a leendő fiskális stimulusról gondolhatja, hogy kevés.

Ennyit számít a pszichológia? Muszáj hinnie a piacnak a sikerben, hogy működjön a csomag?

Igen. Európában és az Egyesült Államokban is probléma, hogy nagy a különbség aközött, amit a jegybank mond és amit a piac hisz. Ez önmagában is képes kockázatot és bizonytalanságot szülni.

A teljes interjút a Világgazdaság keddi számában olvashatják