Egy egészségipari innovációs ügynökség megalakítását, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) finanszírozásának támogatására egy egészségipari kockázatitőke-alap létrehozását is tartalmazza az az átfogó egészségipari stratégia, amelyet hétfőn véleményezésre megküldtek a kormánynak és azoknak a szervezeteknek, amelyek részt vettek a program megalkotásában – jelentette be Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) konferenciáján.
Kilenc munkacsoport és több mint száz ember dolgozott a stratégián, amelynek fő célkitűzése a hazai hozzáadott érték növelése, a technológiaváltás, valamint a régióban betöltött pozíciónk további erősítése. Az egészségipart területekre osztották fel, kiemelt szerepet kaptak az orvostechnikai eszközök, a klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripar.
A gyógyszeripar különösen fontos a hazai versenyképesség szempontjából, hiszen 2018-as adatok szerint a nemzeti szabadalmak 37 százaléka a szektorhoz köthető. A stratégiában megfogalmazták a visegrádi országokkal (V4) való együttműködés fontosságát, a vakcinagyártás újraindítását, valamint a V4-ekkel közös gyógyszer- és eljárásbefogadási rendszer kidolgozását is.
A gyógyszeripar legnagyobb problémája a szerializáció, ami a Magyosz számításai szerint dobozonként 72 forint pluszköltséget ró a gyártókra.
Veszélyben a kisüzemek
A gyógyszeripari kkv-k adják az összes magyar gyógyszeripari árbevétel 2 százalékát. A kilenc kisüzemi gyógyszergyártó eredménytermelő képessége tavaly 7,4 milliárd forint volt.
A gyógyszeripari kkv-k hitelállománya kétszázmillió forinttal nőtt, a cégek gyakorlatilag minden beruházást önerőből hajtottak végre, eredménytermelő képességük pedig folyamatosan csökken. | VG
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
