Közel három százalékkal nőtt a termelékenység

A munka termelékenysége 2017 óta rendre 2 százalék felett nőtt, az idei első fél évben 2,9 százalékos volt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs jelentésének keretes írásából. A hazai munkatermelékenység 2011 után csökkent, s az is megállapítható, hogy miközben a 2013 és 2016 közötti időszakban a magyar gazdaság növekedése munkaintenzív módon ment végbe, a GDP bővülése a foglalkoztatás érdemi emelkedésével párosult, ám a munkatermelékenység ebben az időszakban jellemzően alacsony volt, s a 2010-es szint alatt alakult. Ugyanakkor 2017-től ismét emelkedni kezdett, átlépve a korábbi szinteket is.

A termelékenység bővülésének újraindulása összefügg azzal, hogy az elmúlt években elértük a teljes foglalkoztatáshoz közeli állapotot, s a hazai GDP növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására emelkedő lakossági fogyasztás mellett a beruházások is érdemben támogatják – fejtették ki a jegybank közgazdászai. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2017-ben és 2018-ban is csaknem 20 százalékkal bővült, a tavalyi évre a beruházási ráta historikusan legmagasabb szintjére, mintegy 25,5 százalékra emelkedett. A munkatermelékenység az elmúlt években átlagosan közel 2,5 százalékkal bővült, ami lényegében megfelel a régiós országok átlagának, és érdemben meghaladja a fejlett európai országokban megfigyelt növekedési ütemet. Érdemes kiemelni, hogy a termelékenység növekedése a foglalkoztatás további bővülése mellett valósult meg az elmúlt időszakban.

A hosszú távon is fenntartható felzárkózás alapja a termelékenység dinamikus növekedése, ami a versenyképesség javításán keresztül valósulhat meg, emiatt kiemelt jelentőségű a tőke- és tudásintenzív növekedési modellre történő átállás – szögezik le az MNB szakértői. A hazai termelékenység emeléséhez részben a vállalati dualitás oldásán keresztül vezet az út, hiszen a legnagyobb tartalék a kkv-szektorban azonosítható. Ugyan a kkv-k termelékenysége alig harmada a nagyvállalatokénak, az elmúlt időszakban már elkezdődött a közeledés. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy az elmúlt években a nagyvállalatok munkatermelékenysége fokozatosan mérséklődött, 2017-ben összességében több mint 10 százalékkal maradt el a 2010-es értékétől. Mindeközben a kkv-k termelékenysége javult, a kisvállalkozások egy főre eső hozzáadott értéke 2017-ben csaknem 10 százalékkal haladta meg a 2010-es értékét.

A munkatermelékenység ágazati alakulásában is változás ment végbe az elmúlt években. Míg 2013 és 2016 között a termelékenység visszafogott emelkedése elsősorban az iparhoz és a – kifejezetten változékony hozzáadott értékű – mezőgazdasághoz kötődött, az elmúlt években a munkatermelékenység bővüléséhez az ágazatok széles köre hozzájárult, a szolgáltató szektor termelékenységének emelkedése szembeötlő – magyarázták az elemzők. A foglalkoztatás felfutásával összhangban az ágazat termelékenysége 2013 és 2016 között átmenetileg mérséklődött, ugyanakkor az elmúlt években már érdemben emelkedett, és meghatározó mértékben támogatta a nemzetgazdasági termelékenység bővülését.

Az MNB javaslatokat is megfogalmazott a kedvező változások elősegítése érdekében: a kkv-szektor termelékenységének emelése és a vállalati dualitás oldása szerintük kiemelt jelentőségű a nemzetgazdasági termelékenység javulásában. A kkv-k alacsony termelékenységének hátterében olyan problémák állnak, mint az elaprózódott vállalati szerkezet, a kevés exportáló kkv, a menedzsmentképességekben érzékelhető hiányosságok és a hazai kkv-k alacsony technológiai felkészültsége. A szektornak a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie a méretgazdaságossági előnyök kihasználására, és fel kell készülnie a generációváltásra, továbbá a fejlődésének mérföldköve lehet a vállalkozói attitűd megváltozásában rejlő potenciál kihasználása, illetve a magasabb innovációs képesség – amihez a digitalizáción keresztül vezet az út.