Még több üzlet húzta le a rolót
Folyamatosan csökken a kiskereskedelmi üzletek száma 2013 óta, tavaly 2,6 százalékkal volt kevesebb egység, mint 2017-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép a kiskereskedelemről, 2018 című kiadványából. Az üzletek számának csökkenése mellett az alapterületük folyamatosan növekszik, 2013 és 2018 között 9,6 százalékkal nőtt. Főtevékenysége alapján 106 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván az ágazatban, 1,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Számuk a nemzetgazdaság regisztrált szervezeteinek 5,6 százalékát tette ki, az újonnan regisztráltak száma azonban 5,5 százalékkal csökkent, miközben a nemzetgazdaság egészében 2,7 százalékkal nőtt.
Az ágazat vállalkozásai foglalkoztatták az ország összes dolgozójának 8,1 százalékát (361 ezer embert), ami 1 százalékpontos csökkenés 2010-hez képest. Az előző évhez képest a szektorban 2,1 százalékkal dolgoztak kevesebben, míg nemzetgazdasági szinten 1,1 százalékkal nőtt a létszám. Az alkalmazásban lévők havi bruttó átlagkeresete 258 ezer forint volt a kiskereskedelemben, a fizikai dolgozók 219 ezer, a szellemiek pedig 341 ezer forintot vihettek haza.
A bruttó átlagkeresetek összességében 11,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt, de a nemzetgazdasági átlagnak még így is csupán a 78 százalékát érték el. A KSH kiadványa szerint az előzetes kiigazítatlan adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi üzletek forgalma folyó áron 9,8 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesüzleteké 7,5, a nem élelmiszerüzleteké 10, az üzemanyagtöltő állomásoké 16 százalékkal emelkedett.
A termékek árának változása hatással volt a kiskereskedelmi üzlethálózatok árbevételére is. Tavaly átlagosan 3,2 százalékkal emelkedtek az átlagárak, meghaladva a fogyasztói árak 2,8 százalékos növekedését. A nemzetgazdaság összes beruházásának a 2,2 százaléka valósult meg a kiskereskedelemben, az ágazat fejlesztéseinek folyó áras teljesítményértéke az előzetes adatok szerint 185 milliárd forintot tett ki.
